Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

AZ OPERETT - HANÁK PÉTER A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye

Fedák Sári és Papír Sándor a Gigányszerelemben 1910 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „Lehetett azzal a hittel beülni a színházba, hogy ott egy mágikus erő felfüggeszti a társadalmi rend... törvényeit." sültek száma. Nem felháborító, hanem nagyon is érthető, hogy a fordulatos, dallâmes ötletgazdag, derűvel teli operett óriási sikert atatott a háborútól, gyásztól, napi mizériáktól sújtott közönségben, amely olykor nevetni és felejteni akart. Ezért írhatta az egyik bécsi kritikusa: ,,Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől." „A melódiák, amelyek szívünkben tovább zenélnek, úgy fonják körül lelkünket, mint a csodavirágok illata" — írta a Színházi Elet tudósítója. „Kálmán Imre ... bűvész... A zenéje minden bánatot messzire űz, és nagyszerű szerelemről regél... Úgy hiszünk neki, mint kis gyermek tündérmesét mondó édes anyjának."

45 — „Csupa vérforraló magyar ritmus, magyar nóta, csillogó hangszerelés" — így a Budapesti Hír44. Rótonyi, Operett, I. k. 220. old. 45. Színházi Élet, V. évf. 1916.40. sz.