Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - CSÁSZTVAY TÜNDE A Hét bagoly esete a magyar irodalomban

rom folytatást garantáló regényfolyam eseményceli cselekményét. Roppant nehéz, ha nem lehetetlen bemutatni és elemezni egy olyan könyvet, amely egyrészt ma már szinte fellelhetetlen a közkönyvtárakban, másrészt melynek az ismertetése is lehetetlen, hiszen olyan nagy a terjedelme. Glatz Károly megpróbálkozott a lehetetlennel és számos kisebb-nagyobb eseményt elhagyva, hét apró betűs oldalon keresztül birkózott a mese-sűrítménnyel. A cselekményszálak hidrafejeinek eleve reménytelen „kaszabolása" helyett itt csak arra a kérdésre próbálok válaszolni, hogy ponyva-c vagy sema Budapesti rejtelmek. A „Budapesti rejtelmek", a mintaponyva Kiss József műve receptkönyv alapján készült. Mivel az író ingoványos talajon mozgott, de korrekt munkát akart végezni, feltehetően mintákhoz igazodott. A külföldi példatárból legkézenfekvőbb „szamárvezető"-nek a romantikus-szocialista-na36 turalista rémregény műfajában néhány évtized alatt klasszikussá vált alapmű, 37 Eugen Sue Les mystères du Paris című munkája kínálkozott. Használatát megkönnyítette, hogy 1872-ben a regény két különböző magyar fordításban is megje35. Glatz Károly: i. m., 50-56. old. 36. A meghatározás forrása Kovács János: Sue hatása a magyar regényirodalomra. Kolozsvár, 1911. 37.1-4. köt. Párizs, 1843-1844. 38. Kovács János: i. m., 8. old. 39. Juhász Gyula: Csevegés. In: Juhász Gyula összes művei, 6. köt. Prózai írások 1918-1922. Bp., 1969.485. old. lent Párisi titkok, illetve Paris rejtelmei címen. „Sue regényei rendkívüli hatással voltak nemcsak bent Franciaországban, hanem a külföldön is. A legtöbb európai nyelvre lefordították őket. Egymásután jelentek meg a Les mystères du Paris utánzataiképen a londoni, berlini, bécsi, amsterdami, hamburgi stb. titkok"

38 — összegezte Sue magyarországi hatását vizsgálva a későbbi szakíró, aki ugyanakkor a Szentesi-féle regényről mit sem tudott. Juhász Gyula fedte fel később a nyílt titkot. „A romantika azután csak úgy tobzódott a szenzációs címekben. Egy időben, Sue nyomán, a Rejtelmek évada jött el. Nálunk a Hazai rejtelmek és Hazai titkok, végül Budapest rejtehnei. (Ez utóbbiak Kiss József poétaleikét terhelték, akit az éhség 39 kergetett a megírásukra)". Ha azt talán már soha nem is tudjuk meg, hogy vajon ál-keresztnevét a Sue-regény egyik jobb sorsra érdemes fő alakjától, Rodolphe-tól (a magyar változatokban: Rudolf) vette-e kölcsön Kiss József, valamint hogy az ál-vezetéknévvel (Szent-esi) a Sue-regényben fontos szerepet játszó nyakláncra, a „szent ereklyére"

40 kívánt-e utalni, az mindenképpen vitathatatlan, hogy a cím megválasztása, a főszereplő festő volta vagy a két mű meseszövésének a hasonlósága Sue Kiss Józsefre gyakorolt hatását bizonyítja. Mint az is, hogy mind a 40. A regény első kötetében az alávaló Iskolamester leleplező|e egy lánc, melyen egy lapis-lazuliból faragott kis szentlélek lóg. „Szen/ségtörő te! — te a szent ereklyét egy becstelen teremtménynek adtad, s megszen/ségtelenitetted — háromszorosan szentnek kellett volna pedig ennek előtted lennie, mert fiad kapta e kegyes ajándékot anyjától, s nagyanyjától." E. Sue: Párisi titkok, 1. köt. Pest, 1872. 215. old.