Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

várta neobarokk színháztermébe a VII. kerületi Csikágó városrész lakosságát. Színház kialakítását tervezték az 1910es években a Károly körút-Dohány u. sarkán épült bérház kétszintes pincéjében is. Az I. világháború után azonban már mozi létesítésén gondolkoztak. Végül is 1939ben itt nyitották meg a Broadway mozit. A nézőteret — áthágva minden szabályzatot — a pincében, -7 méteres padlószinttel, a bérház udvara alatt alakították ki. Ez merőben új dolog volt. A távozó közönség egyenes karfajú szép lépcsőkön vonulhatott ki a teremből. A Domány Ferenc tervezte belső teret elegáns, nagyvonalú térkiképzés, jó megvilágítások jellemzik. A mozi esti imagc-ára, a jól megvilágított, hívogató portálra is kellő hangsúlyt fektetett » 52 a tevezo. A mozikra vonatkozó rendelkezések egyre nagyobb politikai indíttatású szigorítása figyelhető meg az 1933 körüli időszaktól: kötelezővé vált a Magyar Filmhíradó filmjeinek játszása, a moziműsorok növekvő hányadát magyar filmnek kellett képeznie. 1939-től a B. M. előírta az ismeretterjesztő, oktató, nemzetnevelő filmek vetítését, és megtiltotta a vélemény- és a tetszésnyilvánítást. (Ez a korlátozás nemcsak azt jelentette, hogy politikai állásfoglalás és vélemény ne hangozzék el, hanem magába rejtette a mozival kapcsolatos általános polgári gondolkodásmódba való beilleszkedés elvárását is. Hiszen a színházban már régóta elképzelhetetlen volt a közönség afféle spontán, előíratlan megnyilvánulása, szemben a mozikkal, ahol még húsz évvel azelőtt is az a bírálat hangzott el, hogy „ideje lenne már, hogy a kismozis is kultúrintézménynek tekintse a színházat, ne korcsmapótlónak, ahol a pá^ • 53 T bolyban dinnyét lehet enni...".) Ugyanekkor megkezdődött a zsidó filmgyártók, forgalmazók jogainak korlátozása. 1941. július 31-ig visszavonták a zsidók moziengedélyét, majd 1944. május 25-től eltiltották a zsidó közönséget a nyilvános szórakozóhelyek (így a mozik) látogatásától. 1940-41 körül jelentkezett Magyarországon — talán ennek a korszaknak a jellemző termékeként — egy új típusú mozi, a híradómozi. Az újságok már az évtized elején mint újdonságról számoltak be arról, hogy New Yorkban reggeltől éjfélig 45 perces hangos híradókat játszanak. Nem lehet véletlen, hogy a háború kezdetével egybeesik ennek az új típusú moziműfajnak a megjelenése. A belvárosi Váci utcában nyílt meg az első Híradó mozi a Belvárosi Színház átalakításával. A Nagykörút-Dohány utcai új Híradó mozi kialakítására gyönyörű és szellemes megoldást talált Münnich Aladár, az építész. A homlokzatból pillérsor mögé visszaugratott, legömbölvített épületsarok képezi a bejáratot, s rejti magába az előcsarnokot. 1940-41 körül gyakorlatilag lezárult a háború előtti moziépítészet. A háború után társadalmasított, majd államosított mozik nagy része ugyanannak a mindent eltüntetni akaró, a múlt értékeit sajátosan kiirtó és értelmező, egyéniségmentcsítő irányvonalnak esett áldozatul, mint a korban oly sok más épület. 52. Tér és forma, 1939. 35-40. old. 53. Mozihét, 1920. 37. sz., 10. old.