Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
kalmaztak itt. Az első mozi, ahol mechanikus színváltó (a színt a fényforrás elé tolta) berendezéssel dolgoztak, és a függönyöket gombnyomásra működtették. Külső világításra — az akkoriban még speciális •— neon szolgált. Az ünnepélyes megnyitó leírásakor külön kiemelték a jó külső megvilágítást: „csodálatos fényben úszik az egész környék", „valóságos fényben fürdik...". A filmvetítések látványosabbá tételére színpadi produkciókat is terveztek, megfelelő színpadi térrel, zenekari elhelyezéssel és orgonával. Az épület terveit Bauer Emil a pár évvel azelőtt megnyitott, szintén nagyszabású Corvin mozi terve~. , , . 42 zojc készítette. A Rákóczi út-Semmelweis u. sarkán sokáig sikeresen működött a Magyar Világ kávéház. Először 1912-ben gondoltak itt mozi létesítésére, de csak öt év múlva valósult meg ez az elképzelés az időközben bankká alakított helyiség újabb átépítésével. 1926-ban épült ki a Fórum mozi. A tervezés során a szokásos problémák merültek fel: a szerkezeti megoldások a nagy kiváltásokkal, a 900 fős mozi kiépítése szemben a bérházban engedélyezett 300 fős befogadóképességgel. A jeles tervezők Jánszky Béla és Szivessy Tibor szépen oldották meg a belső tér kialakítását. A födém közepén a kör alakú nyílás nagyvonalúan egybekapcsolja a földszinti és az emeleti várakozó teret. A belsőt nemes anyagú, pazar díszítés kíséri, jó világítási megoldásokkal. A csillárokat és a szobrokat a már jól bevált — színházak, mozik, szállodák ré42. Mozi és film. 1926.4. sz., 20. old.; Színházi Élet. 1926. 6. sz., 54-60. old.; Az Est Hármaskönyve 1927. Az Est Lapkiadó Rt. szere dolgozó — cégek készítették. Mind tervező, mind kivitelező tekintetében színvonalas gárda dolgozott itt. Ha lehetséges az 1920-as évekre jellemző moziépítészeti irányvonalról beszélni, akkor ezek a mozik annak szerves részei. Már az évtized elején a nagyobb terek, a kényelem kialakítására kezdtek törekedni a mozik. Kialakulóban volt a később általánossá váló, az udvar lefedésével nyert nézőtér típusa. Törekedtek a látogatók teljes körű, minden részletre kiterjedő ellátására, kiszolgálására. Az UFA-ban az előtér, a büfé, az egyenruhás jegyszedő, a zenekar, azaz minden körülmény a mozilátogató minél nagyobb kényelmét és élményét szolgálta. 18 jegyszedő, 4 portás aranyos-piros egyenruhában, 4 kék-fehér UFA-cgyenruhás pénztárosnő fogadta a közönséget. A Fórum mozinál amerikai rendszerű önkiszolgáló büfét üzemeltetett Csillag úr. A másik szintén a nézők minél nagyobb komfortját szolgáló megoldás a nyitható tetőszerkezet volt. A fővárosi tiszti főorvosi hivatal 1919-es vizsgálata során lesújtónak találta a mozik közegészségügyi helyzetét. 44 Bírálata szerint levegőtlen, zsúfolt, büdös, piszkos, szellőzetlen helyiségek „melegágyai a fertőző betegségek csíráinak". Javasolta az összes mozi átépítését. Ez nem történt meg, de talán a fenti véleményt megfogadták az új moziengedélyesek. Nem véletlen, hogy az 1920-as években egyidejűleg megjelent a kertmozi és a nyitható tető a nyári szórakozás, mozilátogatás szolgálatára. Az 1920-30-as évek 43. UO. 44. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag IV. 1407. b. 6749/III/18 sz.
