Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

nak, mind a Nagykörútnak ezen a tájékán igen sok kis és nagy, jól bevezetett, nép­szerű mozi működött. A mozitulajdonos jö­vedelmezőbb, azaz tágas, nagy mozit sze­retett volna működtetni. A hatóságok ezt nem támogatták, mivel az építésügyi sza­bályzat szerint földszintes lakóházban be­rendezett mozgó maximálisan 300 fős be­fogadóképességű lehetett. A nagy tér ki­alakítása szerkezeti problémákat vetett fel, többek között a többszintes lakóépület fal­terheinek nagy fesztávon — belső látótér zavarása nélkül — történő kiváltását. Az 1924—25-ös újabb átalakítások a belső zárt udvar beépítésével oldották meg a nagy tér létrehozását. A mozibelső változtatása megváltoztatta a homlokzati megjelenést is. A portál kialakítására már eredetileg több variáció készült, s az idők során a való­ságban is sokat változott. Jól működő mozi 36 volt, a legnagyobb közönséget vonzotta. Napjainkban is a legrentábilisabb buda­pesti mozik közé tartozik, annak ellenére, hogy — szemben sok nemrégen felújított, korszerű kialakítású mozival — legutolsó felújítása 1963-ban történt meg. A Dohány utcai Hungária Rt. uszoda évek óta kihasználatlanul állt vízellátási problémák miatt. Az Rt. nagyszabású épü­letkomplexum — szálloda-fürdő-mozi — együttes kialakítását tervezte. Ehelyett „Az első megoldások prototípusa a csőmozi volt. " A mai Bástya (Jókai, Palace) mozi eredeti, módosított (1921), 1924 és 25-ös, majd 1943-as átalakítási tervei Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtára

Next

/
Oldalképek
Tartalom