Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

zékeny a korban lezajló változásokra. A tulajdonos- és a stílusváltások során korszerűsítés, modernizálás, felújítás címén hamar átalakítják őket. Szép megoldású volt az óbudai bérház belső udvarában kialakított Flórián mozi, az Akácfa utcai Valter mozi (Gorkij moziként szűnt meg), a Keleti pályaudvar melletti Keleti (Baross) mozi, az Olympia (ma Hunnia) és a mai Moszkva tér környéki Scala mozi. Az első Flórián mozi egy műhely átalakításával épült, a bérház udvaráról lehetett megközelíteni. A félnyeregtetős, szomszéd házhoz tapadó udvari épületnek tetszetős kis szecessziós homlokzatot terveztek. Később aztán ennek helyén épült fel a közvetlenül az utcáról megközelíthető mai Flórián. A kis Keleti mozi helyét (ma gyorsétkező van a helyén) a katonai barakkból kialakított grandiózus Capitol vette át 1924-ben. A budai Scala mozi a némafilm-korszak végén bezárt. Az egyetlen ma is meglévő szép példa — nemcsak a homlokzat, hanem a belső tér egységes, színvonalas kialakítására is — a Nagymező u. 8. sz. alatti, jelenleg színházi átalakítás alatt álló, műemléki védettségű, volt Tivoli (Tinódi) mozi. A külsőbb részeken fekvő mozik — a belterületi mozik egy részével együtt — nem dicsekedhettek azonban ilyen fényes kialakítással. A külterületeken építési szempontból sokkal kedvezőbbek voltak az adottságok a belterületi foghíjtelkek vagy bérházak földszintjének beépítésével szemben. 300 fő befogadóképességen túl már lakóházban nem lehetett mozit létrehozni, külön épületet kellett emelni. Nagyobb befogadóképesség esetén — a színházakhoz hasonlóan — minden oldalról szabadon fekvő telekre lehetett csak építkezni. A kertvárosi beépítési mód és a nagyobb telkek biztosították a nagyobb méretű, szabadabb alaprajzi kialakítású, önálló moziépületek létrehozását. A tulajdonos viszont csak a helybéli nézőközönség érdeklődésére számíthatott. Rákosfalva (Külső Kerepesi út) közönsége számára létesített mozit Plútó néven Pálfi János vállalkozó. 4,5 m magas vasvázas épületet emelt. A nyitás után egy évvel, 1911-ben már bővítette, irodahelyiséget is kialakított, majd cukrászdát is nyitott mellette. 1932-ben üzlethelyiséget is épített. 1936ban tovább bővítette moziját. 1964 körül bontották le. Az állandó bővítés és a folyamatos hosszú fennállás azt mutatja, hogy a mozi beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A mai peremkerületeinkben (abban az időben önálló településként működő Újpest, Kispest, Rákosszentmihály stb.) inkább épült néhány, a település többi épületéhez képest jelentős, szép homlokzati megoldású épület. A háború kezdetével lezárult ez a dúsan virágzó korszak. Nem tudjuk pontosan, hány mozi nyílt az 1914 előtti időszakban. Becslésünk szerint az ekkor létrejött mozik kevesebb mint 20 százaléka kb. egy évig, mintegy 30 százaléka néhány (kettőtizenkettő) évig működhetett, s kevesebb mint 50 százaléka élte túl az első világháborút. Az 1914 és 18 közötti időszak 1915-ben Körmendi Ékes Lajos a mozi• • • • 27 ról írott összeloglaló munkájában a következőket észrerevételezte (javasolta): sza-