Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

ta szükségesnek az egységes szabályozást, szabályrendeletet (egyedül a tűzbiztonsági rendeletek, szabályok betartásához ragaszkodott). A mozilátogatás a magasabb körökben is elfogadott szórakozássá vált az 1910-es évekre. A mozik fekvésétől, üzemeltetőjétől, programjától, kialakításától stb. függően már e korszak elején a közönség tagozódása figyelhető meg. A Vasárnapi Újság 1907-ben azt írta, hogy pl. az Uránia kifejezetten drága, 19-22 óráig tartó esti előadásának látogatása úri dolog." Néhány év múlva mára Moztvttág arról számolt be, hogy miniszterek, hercegek is járnak moziba (főleg az Apollóba, a Mozgókép Otthonba, a Corsóba, az Omniába), pedig pár éve, 1908-ban még a mozinak nem volt presztízse. Az 1913-as Mozi-színpaa így jellemezte a közönséget: elegánsabb, nagyobb mozik előadására főleg hölgyek jönnek, akik beszaladnak uzsonna előtt vagy után, kevés a férfi, főleg a nagyobb diákok, korán fekvő nyárspolgárok. Este 19-22 óra között folyik az élénk pezsgő élet, mivel a banki, ügyvédi, irodai munka vége után a hivatalnokok, katonatisztek, ügyvédek, orvosok, tanárok, papok, képviselők, kereskedők érkeznek, a külterületen pedig kisiparosok, kiskereskedők, munkások. Este 10 óra után új, különleges közönség érkezik: a mozi-lump, aki vacsora, színház stb. után jön be. Az egykori Tisza Kálmán téri pornómoziban este 10 után „pikáns képeket" mutattak az elegáns közönségnek (az Országos Kaszinó-béli művésztársaságnak, 19. Vasárnapi Újság, 1907.187-188.old. 20. Mozivilág, 1913 áprilisi száma 21. Mozi-színpad, 1913.1. sz., Ballá Jenő cikke gazdag zsidóknak, uraknak) . A szórakoztatás széles skáláján túl próbálkoztak egyegy réteg, csoport részére oktató—nevelő filmek vetítésével is. Az erre specializálódott mozik azonban általában megbuktak. A máriaremetei Mysterium mozi főleg vallásos képeket vetített a búcsújáróknak (1913). Keleti Adolf fővárosi tanár a népművelő filmek játszását szorgalmazta, amire egyébként az Uránia Tudományos Színház volt hivatott. A jólmenő Apolló és sok más egyéb mozi tulajdonosa, a Projectorgaph Rt. új attrakcióként 1912-ben megnyitotta az Állatkerti mozit, mely jellegében eltért az átlagostól: csak nyáron üzemelt, speciális környezetben, a fővárostól bérelte a (szikla)helyiséget. Nyilván ezekben a különleges adottságokban látott üzleti lehetőséget, mikor 1911-ben engedélyt kért „magas színvonalú és emellett szórakoztató előadások", mozgófényképes ismeretterjesztő előadások tartására, főleg a természettudomány és az állatvilág köréből, a nyári hónapokban „a sziklaüreg szolid, ízléses és környezethez alkalmazkodó" átalakításával. A mozi a nyitás után két év23 vei bezárt a „hadi állapot" miatt. Maguk a mozitulajdonosok igyekeztek a hirdetésekben, reklámokban — a szerintük — előnyös tulajdonságokat kiemelni. A Tivoli fényjátékház a főváros legelőkelőbb mozgóképszínházának hirdette magát. Az eladásra kerülő moziknál a következőket emelték ki (1913): kitűnő forgalmú, a legelőkelőbb negyedben, modern, jól bevezetett, munkásnegyedben olcsó 22. Pesti Futár, 1908.32. sz., 7-8. old. 23. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag, IV.1407.b. 4400/VI/ll