Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
előadásokat. Ezek a kezdetleges képek inkább nekem tetszettek, mint a nagyközönségnek." 4 Az 1900-ban számára engedélyezett mutoscop is feltehetően mozgót jelentett (a Décsi név évtizedekig a moziszakma megbecsült neve volt, az általa vezetett Mozgókép Otthon — a Művész moziként — napjainkig fennmaradt). 1898-ban kért engedélyt Herbst Samu a rendőrségtől 5 . Horváth Zsigmond városligeti gyorsfényképészeti műterméhez tákolta hozzá kis bódéját, melyben — igen rövid ideig — cinématographját működtette. A város (gazdasági hivatal) több ok miatt is ellenezte az engedélyt, mert „a helyszínen nyert értesülés szerint mutatványait a hanyatló üzleti forgalom miatt nem képes tovább fenntartani", hiányolta a várossal kötött területbérleti szerződést, kifogásolta a bódét mint építményt. Herbst viszont szerette volna az engedélyt, mert „már eddigelé is oly tetemes kiadásaim és befektetéseim voltak a felállítással, a bódékészítéssel, a villamosvilágítás bevezetésével stb., hogy a bódé lerombolásával helyrehozhatatlan, rendkívül súlyos kár és anyagi veszteség származnék reám". A székesfőváros gazdasági hivatala nevében a városgazda a következőképp írta le ezt a cinematograph helyiséget: „a 10. tervszámú parcellán álló építmény mellékhelyiségében és ehhez a gyorsfényképészeti helyiségbe vezető főbejárat kiszökellése és a sarokfal közé, az épület külső falához egy deszka bódét toldott, illetve épített, mely némileg zavarja ugyan az épület architektonikus összhangját... szépészeti szempontból pedig annyi4. lányi Viktor—Radó István—Hild Albert: A 25 éves mozi, Bp., Bíró ny., 1920.128. old. ban eshetnék kifogás alá, hogy a bódé gyalulatlan deszkából van összeállítva és némileg elüt az épület stylszerű külsejétől, melynek farészei sötétbarnára, a deszkabódé pedig világos barnára van mázolva". 1902-ben nyitott mozit özv. Fényes Mártonné, melyet haláláig, 1942-ig működtetett. (Férje 1896-ban panorámára, plast automatra, alvó fakírra, majd plasticonra. panopticomra és anatómiai mutatványra kapott engedélyt, de 1897 novemberében beszüntette az üzemeltetést. Az özvegy 1901-ben hajóhintát működtetett. Fia, Fényes Gyula 1905-ben ugyancsak a Városligetben mutogatott mozgófényképet. A Fényes dinasztia jelentős helyet foglal el a mozitörténetben.) A Városliget másik, ugyancsak hosszú életű mozija a Fisch család által üzemeltetett The Royal Vio is ez idő tájt keletkezett. Fisch papa a Varieté színházából csinált (nyáron működő) mozit. Emellett — Fényesékhez hasonlóan — a városban megnyitotta téli moziját is. A Lágymányoson épült ki Konstantinápoly a Millennium alkalmából. A szórakozóterület Török kávéházat, Szulejmán sátrát, ( kamera Obscurát, Vaggon panorámát, cinematographot és tűzijátékot ígért (a teljes vállalkozás azonban még 1896-ban csődbe jutott, ezen a központtól kieső és szúnyoginvázió sújtotta Duna-parti területen). A Népligetben 1905-ben Fisch Erzsébet mutatott be mozgóképeket. Az első próbálkozások — a nagy népszórakozdákon túl — elsősorban a pesti belterületen és a pesti sugárutak mentén történtek. Az Andrássy út, Király utca és a 5. BFL tanácsi ügyosztályi iratanyag, IV. 1407.b., 144/ VI/86 sz.
