Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

AZ OPERETT - HANÁK PÉTER A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye

kritikát, és főként: a sokféle népet, nemzetet, hitet szavak nélkül összekapcsoló nyelvet: a zenét. Nem lehet véletlen, hogy e szétszaggatott régióban a színpadon vagy a médiában a szilveszteri műsorban mindmáig felcsendülnek A denevér kedves-ismerős dallamai. Kultúrtörténeti relevancia szempontjából A cigánybáró alighanem felülmúlja /1 denevért. A két darab között éppen tíz év telt el sikerekkel, bukásokkal. Strauss is, a műfaj is fáradni látszott, amikor egy budapesti vendégszereplés váratlan fordulatot hozott. A mester 1883 februárjában maga vezényelte A vidám háború-t. A sikert és népszerűséget egy emlékezetes találkozás koronázta meg: a bécsi valcerkirály meglátogatta a magyar írófejedelmet, Jókai Mórt.

17 Strauss librettót keresett, új sztorit, Jókai rögvest kész recepttel, egy romantikus darab meséjével állt elő. A témát a múltban keresd, a töröktől visszafoglalt Magyarországon. Amerre látsz, pusztaság, mocsár, kiégett falvak. Ezt a romantikus tájat népesítsd be romantikus néppel, leginkább cigányokkal. A dalszínház deszkáin e kedves kóbor nép biztos sikert arat. A darabban legyen talált kincs, ("sekély hatása van az olyan operettnek, amelynek hőse harminc évi kopácsolással vagy földtúrással kuporgatta össze kis vagyonát. A publikum azt mondaná, keservesen kuporgatni mi is tudunk. A pénz az égből hulljon vagy a föld mélyéből bukkanjon elő, a szerelmesek pedig ebben a romantikus környezetben a Hegyi Aranka Rosalind szerepében A denevérben 1882 Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár „... sodró lendületű, vidám, szellemes, táncos, ugyanakkor jellem- és hangulatfestő muzsika.. 17. U. o. 122. old. — A találkozást leírta Ignaz Schnitzer: Meister Johann. Idézi Gál-Somogyi, Mesél o bécsi erdő, 533-537. old. — L. még H. E. Jacob: A régi Budapest. Budapest, 1938. 261-266. old.