Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli
a közönséget, a „rét-kört" háromszor futotta körbe gólyalábakon . Kötéltáncosok is tartottak 1834-ben két hétig bemutatót a Városerdőben, 14 de a legnagyobb tömeget Troht Stuwer tűzijáték-bemutatója csalta ki a Ligetbe . Egyre több mutatványos jött ki a Városligetbe, körhintások, céllövöldések, erőművészek, sőt 1838-ban megnyílt az első állandó mutatványos bódé, Wexlehner Sebestyéné, aki a kirándulókat egy tűznyelő mágussal és később egy erőművésszel szórakoztatta (sokan ekkorra teszik a Vurstli születését). 16 Ez utóbbi tény nagyon fontos változást jelentett, hiszen nem vándormutatványos szórakoztatta többé az embereket, hanem olyasvalaki, aki telephellyel, bódéval rendelkezett. Mindez szoros összefüggésben állt a vásárok megszűnésével, amikor az ideiglenes bódék és standok szerepét árucsarnokok, boltok vették át. Ezzel párhuzamosan fokozatosan vette át a Városliget és a Vurstli a népi szórakozások hagyományos formáinak és színtereinek a szerepét (vásárok, hídfők, városkapuk). Az 1870-es években szétszórtan, az egész Városligetben találhatók mutatványosok, még a Páva szigeten is (körhinták, céllövöldék). 17 A parkosítással és a Liget rendezésével párhuzamosan a mutatványosok fokozatosan egyre kijjebb szorultak a központi frekventált helyekről. így történt 1878-ban is, amikor a Liget keleti szélére, az 1872-es térképek által tűzijá13. Honművész, 1 844. szeptember 26. m. Uo., 1834.132. old. is. Zoltán József: Népi szórakozások a reformkori Pest-Budán Bp., 1 962.59. old. u. Jókai Mór, i. m., 139. old. téktérnek nevezett területre (itt tartották a tűzijáték-bemutatókat) költöztek az akkori Bethesda kórházzal szembe, a Hermina út mellé. 18 Ekkortól vált el térben is a közép- és felsőrétegek által látogatott Rundó és környéke, amely a Liget elsőosztályú helyévé vált, és a tömegek által előnyben részesített Vurstli. A Hermina úti telep egyik legismertebb mutatványosa két körhintás volt, Kreuz és 19 Kühr , akiknek a leszármazottai az I. világháború idején is ezt a mesterséget űzték. Itt „verte fel" első cirkuszi sátrát az olasz származású Baroccaldi József, akinek Néparénája sokáig a Vurstli egyik leglátogatot20 tabb és legnépszerűbb helye volt. A következő változások 1885-ben történtek, amikor a Városligetet az Országos kiállításra átalakították. Ekkortól kezdik a Városliget területeit funkcionálisan felosztani, hiszen ebben az időben alakult ki Pest szórakozó központja az Állatkerttel, a Cirkusszal, a Vurstlival és az olcsó színházakkal, 1896-tól az Osbudavárával és később az Angolparkkal. A szórakozóhelyek a Városliget északi felében lettek elhelyezve, jól elkülönítve a parkosított részektől. A Városligetnek ezt a részét már a tömegek is rendszeresen látogatták, de nemcsak az alsórétegek szórakoztak itt, hanem egész Budapest. A középrétegeknek is több hely jutott • • 21 " itt, mint például az Angolpark , az Osbudavára vagy a Cirkusz. A tér érdekessége 17. Czippón György: A budapesti Vidám Park története, Bp., 1975. 9. old. 18. Magyar E.: i. m., 58. old.; Tábori Kornél: Pesti specialitások Bp., é.n. 81. old. 19. íábori K.: i, m., 81. old. 20. Magyar Elek: i. m., 57-58. old.; Tábori Kornél: i. m., 82. old.
