Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli
sadalmi rétegeknek, legtöbbször vasárnap is dolgoztak. Ezért sem alakulhattak ki állandó népi szórakozóhelyek, de igény természetesen volt a szórakozásra, amit ki is lehetett elégíteni vásárokon, búcsúkban, népünnepélyeken. A vásárok (pl. Medárd napi, János tövetek) vonzották a különféle mutatványosokat, szórakoztatókat: végtelenül lehetne őket sorolni a panorámásoktól a lovasművészeken át az erőművészekig. Óriási, több tízezres tömegek vettek részt a híresebb vásárokon, a zene, a tánc, bor és sör is nélkülözhetetlen volt. A búcsúk sem különböztek szórakozási szokások szempontjából a vásároktól: a legnagyobb tömegeket a húsvéthétfői, a tavaszköszöntő gellérthegyi népünnep, a pünkösdhétfői svábhegyi búcsú és Május „elsője" vonzotta. A búcsúk és vásárok archaikus szórakozási szokásai nem sokat változtak a középkor óta: falusi, valamint 18. századi városi elemek keveredtek bennük. A mutatványosok általában külföldiek voltak, és vásárról vásárra vándoroltak, alig volt, aki letelepedett és állandó bódét épített. A Városligetet az 1860-as évektől kezdték nagy tömegek látogatni, de még nem rendszeresen, csak egy-egy híresebb mutatványos vagy más nagyobb esemény alkalmából. Az 1860-es évektől a legnagyobb népünnepélyeket már a Városligetben rendezték. így például az 1865-ös húsvéthétfői gellérthegyi búcsú kisebb tömegeket vonzott. 2 A másik nagy népünnep, 2. Fővárosi Lapok, 1865.351. old. 3. Békés István: Szegény ember gazdag városban, Bp., 1 973. 238. old.; Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán, Bp., 1974.146. old. amely szintén a Városliget tömegszórakozóhcllyé válását bizonyítja, a Május „elsőjének", a rügyfakadásnak és lombnyílásnak a megünneplése, amikor a pestiek a Városligetben és a Városmajorban mulattak : „Ünnepnapokon a szegényebb családok magukkal hozva az ételt és italt, letelepednek az árnyékos fák alá s a nagyterjedelmű virányos mezőkön különféle játékot s mulatságot űznek, a kintornák mellett táncolnak, sőt hintáznak kocsiban, még a levegőben is repdesnek, míg a gyermekek, dajkák, szakácsnék, szobalányok és imádóik a körjátékok (Ringelspiel) forgásaiban szédítik a fejőket." A Városliget növekvő népszerűsége szorosan összefüggött Budapest népességének többszörösére növekedésével, hiszen amíg az 1870-es évek előtt csak gazdag patríciusok éltek a Liget közelében a Városligeti fasorban, addig 1900-ban a parkot már több tízezres népesség által lakott, sűrűn beépített terület vette körül 5 . A Városliget népszerűségét jó megközelíthetőségének is köszönhette, melyhez alapvetően hozzájárult a Sugár út (Andrássy út) megépítése (1885), ami lehetővé tette nagy tömegek számára is a kényelmes eljutást a várostól addig elzártnak tartott Városligetbe. A közlekedési eszközök sűrű hálózata is a város vérkeringésébe kapcsolta: már az első omnibusz, a lóvasút és a villamosvonalak a Ligetig futottak, nem is beszélve a földalatti vasútról. 4. Vahot Imre: Budapesti kalauz, Pest, 1864.79. old. s. Preisich Gábor: Budapest városépítészetének története II. Bp., 1964. 87. old.
