Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GRANASZTÓI PÉTER Tömegszórakozás a Városligetben — A Vurstli

Tömegszórakozás a Városligetben A Vurstli GRANASZIÓI PÉTER Â

Vurstli volt a Városliget leglátogatottabb szórakozóhelye az I. világháború előtt, sokszor tízezrek mulattak ott nyári vasárnapokon. Népszerűségét szép számú és változatos látványosságainak köszönhette, amelyek évszázados hagyományokhoz nyúltak vissza. Bár a Vurstli tartalmában hagyományos szórakozási forma, mint tömegszórakozóhely az első volt a modern, világvárossá vált Budapesten. A budapesti tömegszórakozási szokások változásával azonban — az 1910-es évektől — a hagyományos szórakozóhelyek fokozatosan háttérbe szorultak, mely folyamat a Városliget és termesztésen a Vurstli sorsán is jól végigkövethető. A Városliget és a Vurstli A Városliget — a 19. század első felében a neve még Városerdő — lassan és nehezen foglalta el helyét a szórakozó Pest életében. A Ligetet a 19. század elején már elég sokan keresték fel, de főleg az arisztokrácia és a fasori (városligeti) patríciusok. Népies vagy tömegszórakozás alig volt benne, legfeljebb csak rendkívüli alkalmakkor. „Amolyan igazi népies mulatóhely, mint például a bécsi Wurstclpráter nem volt a régi Pesten. A munkások, a köznép előszeretettel ment el messzebb a várostól ki egészen a Rákos mezejére, az Uj épület mögött elterülő pusztai sivatagra, kedvtelenül, közömbösen hevertek a zsendülő réteken".' Hogy hol mulattak a 19. század elején az egyszerű emberek ? Ebben a korszakban nagyon kevés szabad ideje volt az alsó tár* A kutatást a Bárczy István Alapítvány támogatta í. Vay Sarolta: Régi magyar társasélet Bp., 1900.342.