Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - MÉSZÁROS ILDIKÓ Antikváriusok, ódondászok, használtkönyv-kereskedők Pesten és Budán
ves tudós, későbbi kereskedelmi miniszter. Színvonalas antikvár-jegyzékei révén került közvetlen kapcsolatba jó néhány országos intézménnyel és közgyűjteménynyel is, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Nemzeti Múzeummal, az Országos Széchényi Könyvtárral, az Egyetemi és a Parlamenti Könyvtárral, a Fővárosi Könyvtárral és számos további fővárosi és vidéki közintézménnyel. Önállósodásának ötödik évében, 1911. augusztus 1-én Stemmer megnyitotta antikváriumát a Fürdő utca 9. szám alatt, amely forgalmi szempontból nem volt ugyan a legjobb helyen, ám Stemmcrt ez egyáltalán nem aggasztotta. Amint írta: ,,én nem a helytől várom az eredményt, hanem a tevékenységtől". 24 Értékes raktárkészlete volt mind a könyveket, mind pedig a metszeteket tekintve, melyeket szakszerűen csoportosítva, magyarázó cédulákkal ellátva helyezett ki a polcokra és a kirakatba. Mindvégig törekedett rá, hogy üzlete megőrizze „tiszta" antikvár-jellegét, ragaszkodva a cégtáblára írtakhoz: „tudományos és művészeti antikvárium". Ezért még a kezdeti nehezebb időszakban sem vállalta az egyébként nagyobb üzleti sikert hozó szortiment-anyag árusítását. 1914 elején Stemmer megjelentette IV. számú katalógusát; ez volt tevékenysége egyik legjelentősebb állomása, egyrészt mert a tudományos világ is felfigyelt rá, másrészt mert könyvészetileg is jelentős teljesítménynek számított. A „Magyarország politikai, gazdasági és kulturális élete 1711-től 1867-ig" címmel megjelent 84 oldalas jegyzéke 2224 tételt tartalmazott, 24. Stemmer: i. m., 72. old. szakcsoportok szerinti elrendezésben. Újdonságot jelentett a szerkesztés terén, hogy a különböző tárgykörök együvé tartozó anyagait részletezett gyűjtőfogalmak alatt sorolta fel, megkönnyítve ezzel az egyes témakörök iránt érdeklődők tájékozódását. A katalógust név- és tárgymutató egészítette ki, amely azt még áttekinthetőbbé tette, és a szakbibliográfia színvonalára emelte. Hamarosan kitört az I. világháború. Stemmcrnek többszöri kérvényezésre sikerült felmentést szereznie a katonai szolgálat alól, nem kellett tehát tartósan távolmaradnia az üzlettől, ami óriási előnyt jelentett számára. A háború éveiben a könyvkereskedelem szinte teljesen megbénult. A könyvforgalomjobbára a háborús olvasmányok és a romantikus irodalom iránti igény kielégítésére korlátozódott. A háború kitörését követően komoly antikváriusi feladat csak 1917-ben adódott Stemmer számára, amikor megbízták a dr. Ságodi Gyula-féle — jobbára értékes régi ritkaságokat tartalmazó — magánkönyvtár eladásával. Külföldi szakmai körökkel fenntartott kapcsolatai révén Stemmer neve sokfelé ismertté vált, ami gyakorta hozzásegítette európai beszerzőkörútjainak eredményességéhez. Stemmer nemcsak saját üzlete fejlesztésében bizonyult fáradhatatlannak, de már korán, az 1900-as évek elejétől kivette a részét a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakegyletének munkájából is tudományos előadások szervezésével, az egylet szakkönyvtárának kiépítésével. Később, a
