Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - MÉSZÁROS ILDIKÓ Antikváriusok, ódondászok, használtkönyv-kereskedők Pesten és Budán

raphiai kérdésekben mindenkinek készy ^ 2 seggel szolgák felvilágosítással . Horowitz jelentős raktárkészlettel rendelkezhetett, erre abból is következtethetünk, hogy a boltjával szomszédos Hungária szálló épületében még egy „eladási raktárt" is fenntartott. Készleteiről könyvjegyzékekben adott hírt, melyeket az akkori könyvreklámozási szokásoknak megfelelően a jelentős napilapok egész oldalas mellékleteként adott közre „Antiquar Értesítő" címen. A nyolcvanas évek fokozott és kíméletlen versenyével azonban Horowitz máinem tudott lépést tartani; elismert szaktudása és üzletének jó hírneve ellenérc fokozatosan kiszorult az antikvár könyvpiacról. 1882-ben feladta a Nagy híd utcai üzletét, és kisebb helyiségbe költözött át, melyet a Károly kaszárnya (a mai Városháza) épületében bérelt. Két év után azonban ezt is fel kellett számolnia. Maradék készleteit egy kollégája vette meg csekélyke 600 forintért. Üzlete „elhalását" Horowitz csak két esztendővel élte túl, 1886. november 22én, 73 éves korában hunyt el. A Mai-féle orvosi könyvesbolt A múlt század derekán, 1853-ban alapította Mai (May) Henrik hazánk akkori legnagyobb orvosi könyvkereskedését és kiadóvállalatát. A Széna téren megnyitott antikvárium alapját jelentős magánkönyvtára képezte. Az egyre gyarapodó vállalkozó. 3. Révay József: A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének ötven éve, 1878-1928. Félszázad a zás rövidesen beköltözött a Múzeum körúti Lipót bazár épületébe. 1880-ban Mai Henrik fia, Jakab vette át az akkor már jó hírű cég vezetését, és hozzálátott a kiadói részleg megszervezéséhez is. Az ifjabb Mai szintén jól ismerte az orvosi szakirodalmat, ő maga is medikusként került az antikváriusi pályára. A kiadó, működésének kezdetén, más témák irodalmát is közreadta, az 1890-es évektől azonban kizárólag orvosi szakirodalmat, elsősorban tankönyveket jelentetett meg. A tankönyvek megírására neves egyetemi és magántanárokat sikerült megnyerni. 1918-ban bekapcsolódott a cég munkájába a család harmadik generációját képviselő Mai Béla, Mai Jakab fia, aki apja 1923ban bekövetkezett halála után tovább vitte a vállalatot úgy, hogy hű maradt annak karakteréhez és hagyományaihoz. Lampel Róbert könyvkereskedése 1853-ban Lampel Róbert lett egyedüli tulajdonosa a Lantossy József-féle (korábban Leyrer) könyvkereskedésnek, melybe 1850-ben társult be.

4 Az elsősorban új könyveket forgalmazó vállalkozást Lampel rövidesen újabb üzletágakkal: antikváriummal, kölcsönkönyvtárral, később könyvkiadóval bővítette. Az 1850-es években üzletét a budai Úri utcából egy tágasabb bolthelyiségbe, Pest egyik legforgalmasabb helyére, a Városház magyar könyv szolgálatában. Bp., MKKOE, 1929.120. old. 4. Budapest Főváros Levéltára (BF1) Cégbírósági iratok, 70.574., 10.588. sz. Cg. B. egyéni 2. köt., 36. lap. 1021. sz.