Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - MÉSZÁROS ILDIKÓ Antikváriusok, ódondászok, használtkönyv-kereskedők Pesten és Budán

Antikváriusok, ódondászok, használtkönyv-kereskedők Pesten és Budán MÉSZÁROS ILDIKÓ A

z 1872-ben megalkotott VIII. tc., az úgynevezett ipartörvény szabaddá tette az iparűzést, a kereskedést, és kedvezően hatott a könyvkereskedelem fejlődésére is; lehetővé tette a könyvárusi tevékenység bővítését, az egyes könyvkereskedelmi szakágak önállóvá válását. A törvény hatására sorra nyíltak a tudományos és modern antikvár üzletek, valamint a több más profillal is rendelkező kereskedések, amelyek a századforduló idején — különösen a város bizonyos negyedeiben — már szép számban előfordultak. Elsősorban Pesten a Belvárosban és annak vonzáskörzetében jöttek létre a jellegzetes „könyves utcák", közülük a Múzeum körút volt a legkiemelkedőbb — az napjainkban is — antikváriumai sokaságával. A század utolsó harmadában megindult „citysedés" eredményeképpen a Belváros a dualista Magyarország közigazgatási, kereskedelmi, banki, üzleti központjává vált, és itt működtek az egyetem fakultásai is. A mai Semmelweis utcából és az Egyetem térről a „stúdiumok" után szétrajzó diákok, jurátusok, orvostanhallgatók, mérnökifjak és tanáraik egyaránt szívesen tértek be ezekbe a kis ódondászatokba az érdeklődési körükbe tartozó irodalomért, vagy akár csak szemlélődni, böngészgetni a régi könyveket. Ebben a városrészben tehát érdemesnek látszott üzletet nyitni, még akkor is, ha a szomszédos boltokban ott volt már a konkurencia. Pesten — a Múzeum körúton és szűkebb körzetén kívül — jó néhány antikvárium nyílt a jelzett időben (a későbbiekben is) a mai Károly körúton, a Vörösmarty téren és az ehhez közel eső utcákban. Dc