Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - GYÁNI GÁBOR Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház
A VASARLAS ES A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI Középosztályi fogyasztási Kultúra és az áruház GYÁNI GÁBOR „Minél fejlettebb valamely nép termelő ereje, annál számosabbak szükségletei. S habár a fejlődés természetszerű rendje az volna, hogy előbb többet termeljünk és aztán fogyasszunk is többet, az egész evolutio egy circulus vitiosust képez, melyben a gyarapodó szükséglet nemcsak okozat, de igen sokszor, ha nem a leggyakrabban, előidéző ok, a magasabb erőfeszítésre, fokozottabb termelésre késztető ösztön... A mi által a magasabb cultura hódít, hogy úgy mondjam, megveszteget, az a fogyasztás bősége és nem a termelés gazdagsága." 1 A múlt század végi magyar statisztikus és közgazdász (utóbb kereskedelemügyi miniszter) idézett megállapítása az utóbbi egy-két évtized során vált igazán elfogadottá a történetírásban. Az 1970-es és kivált az 1980-as évtizedben fogalmazódott meg a tézis, miszerint az új és egyre bővülő fogyasztói kereslet az egyik, ha nem a legfontosabb oka az ipari forradalom néven ismert gazdasági jelenség dinamizmusának. E téren a McKendrick és társai által közreadott tanulmánykötet volt az úttörő , melyet széles körű kutatás követett 3 . Sőt Colin Campbell teoretikus igénnyel hozzá is fogott a modern fogyasztói ctosz történeti modelljének a kidolgozásához, ennek során Max Weber elméletét az aszkézis1. Láng Lajos: A társadalmi deficit. Bp., 1881.47-48,49. old. 2. Neil McKendrick et al.: The Birth of a Consumer Society: The Commercialization of Eighteenth-Century England. Europa, London, 1972.; L. Hofer Tamás: A „fogyasztói magatartás" mint kutatási téma a néprajzban. Néprajzi Értesítő, LXXVI. 1994.75-84. old. 3. John Brewer— Roy Porter, eds.: Consumption and the World of Goods. Routledge, London-New York, 1993.; L. Zentai Violetta: A fogyasztás kultúrája és a történelem. Replika, 21-22.1996. május, 139-163. old.
