Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

AZ OPERETT - HANÁK PÉTER A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye

AZ OPERETT A bécsi és a budapesti operett helye HANÁK PÉTER Tudom, hogy egy fél oldal partitúra Liszttől többet ér, mint összes operettéin, amelyeket írtam és még írni fogok. De azt is tudom, hogy ez a fél oldal partitúra egy magas szellemi színvonalon álló közönséget követel, és ez még mindig csak csekély töredéke a színházba járó közönségnek. A nagy muzsikusok mellett bizonyára olyanok is lehetnek, akik... nem szégyellnek könnyű, vidám, humoros, csinosan öltözött és jólcsengő zenés komédiát írni} (Kálmán Imre, 1913.) Az operett hálás témája a kultúrtörténetnek, még ha a műfaj művelői — a „magas" kultúra bűvöletében — többnyire némi lenézéssel hárítják is el e témát, jobbik esetben elnéző mosollyal bocsátják meg egyegy kísérletező kolléga „operett-ballépését".

2 Igaz, a szórakoztató ipar zenés termékei jórészt együgyűek, sekélyesek. Primitívsége és illanó könnyedsége ellenére az operett mindig is nagyon népszerű volt, különösen Közép-Európában, az OsztrákMagyar Monarchiában, és nemcsak a zeneileg képzetlen köz-közönség számára, hanem a művelt nagypolgárság és értelmiség, sőt a muzsikusok, művészek, írók körében is. Az operett átjár régiók és országok határain, átjár társadalmi rétegek, politikai szekértáborok között: valóban nemzetközi és emberközi műfaj. Tartós sikerének és tömeghatásának felderítése tehát a kultúrtörténész számára nemcsak hálás, hanem izgalmas kérdés is. A válasz keresésében 1. Fle Zi Wi Csó & Co. Die Wiener Operette. Ausstellungskatalog. Szerk. Otto Brusatti és Wilhelm Deutschmann. Wien, 1 984.51. old. (továbbiakban Wiener Operette) 2. Batta András: álom, álom, édes álom... Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában, (továbbiakban Batta, álom. Budapest, 1992.7. old.