Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

húzódott, a földszinti ablakok közeit pedig kirakatokkal díszítették.'

15 Több fióküzletük és kiadójuk is volt a fővárosban, ezek közül az 1912-ben létrehozott Divald és Monostory műintézetet említenénk a VIII. kerület, József u. 1618. sz. alatt. Az 1920-as években már a különböző nyomdatermékek értékesítésével foglalkozó Divald Grafikai Műintézet működött az épületben. A cinkográfia bevezetése Weinwurm Antal nevéhez fűződik, aki külföldi tanulmányok után 1865-ben édesapja, Weinwurm Mátyás műtermében helyezkedett el. Károly utcai műtermüket fotócinkográfiai és kromoautotípiai műintézetté fejlesztették. Portréműtermeik közül csak a Király utca 31. sz. alatt toldaléképületként megjelenőt ismerjük. Az 1871-es terv alapján a négyhelyiséges műterem méretben és kivitelezésben egyaránt igen szerény lehetőségekkel rendelkezett.

46 1897-ben Weinwurm Antal az Iparművészeti Múzeum harmadik emeletén akart létrehozni egy olyan nagyszabású műtermet, ahol különböző sokszorosítási technikákkal is foglalkozhatott volna a fényképezés mellett. Érdekessége az építkezésnek, hogy a műterem vasból készült fedélszékének költségét elfelejtették beépíteni a kiadások közé. Az Országos Iparművészeti Múzeum és Iskola Építési Bizottsága pótlólag 5000 forint sürgős átalányösszeget kért ezeknek a munkálatoknak az elvégzésére, és az összeg kamatainak fedezetét Weinwurm műterembérleti díjába (évi 45. Hrsz: 35.629 46. ÉB 1640/1871. 47.1PM Adattára, 1897/305. 1200 Ft) akarták beépíteni. A műteremhelyiség bérleti jogát végül nem ő kapta meg, amit minden bizonnyal veszteségnek könyvelt el a fotográfus. Tervezett műterme 416,36 négyzetméteres alapterülettel épült volna föl, egy rendkívül impozáns és szép épületben.

48 Klösz György 1870-ben nyitotta meg második műtermét a Ferences rend tulajdonában lévő Hatvani u. 1. számú egyemeletes épület tetején. Az építkezést a ferences zárdafőnök, Piry Gzirjék kérvényezte 1870. július 11-én (a terveket Haliczky és Hauszmann építészek készítették). A tervrajz 6 helyiséget tüntet föl, ebből kettő — az üvegtetős felvételi terem, és két kisebb munkaszoba — az utca felé nézett. Az udvar felé szintén napfényvilágítású termek helyezkedtek el, egyikük a középső nagyterembe, másikuk egy váróterembe vezetett. 1875-ben a ferencesek, az öreg épület állapota miatt, egy új, jövedelmezőbb bérház építését határozták el, üzletsorokkal, ismert nevén a bazárral. A nagyszabású terv megvalósítását Kéler Napoleon finanszírozta, aki ennek fejében az új ház haszonélvezetét és bérjövedelmeit 1908-ig megkapta. A Hatvani utca felé eső régi épület bontására 1876-ban került sor. Az itt dolgozó Klösz fényképész számára a vállalkozó egy 70 m" ideiglenes atelier-t állíttatott fel a saját költségén. Az új épület utcai és udvari földszintjére üzletek kerültek, és megépült a fényképészeti 48. IPM Adattára, 1897/305. 4?. ÉB 1 136/1870.