Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - VARGA KATALIN Egyszer és azóta sem

Témafelosztás sem lehetett közöttük, mivel a történeti kiállítás épületeit és a falumúzeum házait Klösz és Weinwurm egyaránt megörökítette. Moller Miklósnak igaza volt, amikor hiányolta az életet a Szövetkezet felvételeiről. A szép, arányos külső és belső felvételek inkább történeti, illetve ipartörténeti dokumentumként őrzik a kiállítás látványát, nem pedig népesemény, - 24 kent. Mivel a Szövetkezetnek engedélye volt gyorsfényképészeti sátrak üzemeltetésére is, a következő felhívást tette közzé: „A Fényképészek Szövetkezete az 1896-iki ezredéves országos kiállításra szerződtetni óhajt a kiállítás területén létesítendő fényírda számára egy intelligens fényképészt, ki a fényképészet minden ágában, de különösen az arcképfelvételek önálló készítésében jártassággal bír, ki továbbá a magyar és német nyelvet teljesen tudja; idegen nyelvismerettel bíró előnyben részesül. Szerződés hat hóra köttetik; 1896. évi május hó 1-től október végéig. Ajánlatok a szövetkezet elnökéhez Klösz György úrhoz., Budapest, VII., Városligeti fasor 49. 25 sz. a. címzendők." Az alkalmi portrékészítésre nem vonatkozhattak a szigorú sza23. A Fővárosi Levéltárban található két, a kiállításról szóló hatalmas Klösz-album, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményében a főváros pavilonját ábrázoló Klösz-album és a történeti kiállítás részleteit bemutató Weinwurm-album, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori gyűjteményében a falumúzeumot ábrázoló Weinwurm-album, valamint a Kiscelli Múzeum tetemes fénykép- és üvegnegatív anyaga, melyből még ifj. Divald Károly neve állapítható meg bizonyos képekkel kapcsolatban, némi támpontot nyújtanak az elkülönítéshez. A többi öt fotográfus munkái egyelőre nem azonosíthatók. 24. Érdekességként megemlítem, hogy a szövetkezet által készített képekről Morelli Gusztáv (1848-1909) fametsző és amatőr bályok, mivel Helfgott Sámuel, a már akkor is legendás hírű városligeti gyorsfényképész, továbbra is zavartalanul üzemelt, és a tilalmak Kalmár Péter udvari fényképészt sem érinthették, aki a Godard-félc léggömb, a Ballon captif egyes felszállásait örökítette meg. Ezeket a képeket, akár a szövetkezetét és a Bosco automata által készítetteket is, meg lehetett venni és (a Hclfgott-féléket kis alkalmi papírkeretben) haza lehetett vinni emlékbe. A kiállítás A Szövetkezet tagjai természetesen kiállítóként is szerepeltek a sokszorosítóipar pavilonjában. Több egykorú leírás és bírálat lehetővé teszi, hogy magunk elé idézzük a látványt. „Schwier Károly a Deutsche Photogr. Zeitung szerkesztője jellemző bírálatot mondott a fényképészek millenniumi kiállításáról. Szerinte igen kellemetlen a látogatókra nézve az, hogy a fényképkiállítás nem külön pavilonban, hanem a sokszorosító iparágak pavilonjának emeletén van elhelyezve, melynek földszintjén a különféle nyomdai gépek dübörgése szinte elriasztja a látogatókat az emelet megtefotogrófus fametszetű másolatokat készített, amelyek, néha az eredeti fotográfiákkal váltakozva, többek között a Vasátnopi Újság 1896. évi számaiban is megjelentek, 1896-tól pedig folyamatosan, több album alakú füzetben, gyűjteményként is napvilágot láttak. Jóllehet, ez idő tájt már a nyomdatechnika képes volt szépen reprodukálni a fotográfiákat, de még közeli a kor, amikor a nyomdai sokszorosítás kezdetlegessége miatt fametszet másolatokat kellett készíteni a könyvek és az újságok számára a fotó-illusztrációkról. Talán ez lehetett az oka, hogy senki sem érezte furcsának a jó minőségű fotók és szép metszetmásolataik egymás mellett élését. 25. Fényképészeti Értestő 1896. január 1.1. sz. 14. old.; január 15. 2. sz. 30. old.