Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

zia téren működött. A padlástérben kiala­kított műterem eredetileg 1892-ben épült, a földszintes ház emeletráépítésével egy­időben. Egy 10 m x 5,29 m-es felvételi te­rem és két hátsó szoba (és a mellékhelyi­ségek) tartozott hozzá. Külső képét a vas­oszlopok által négy tengelyre osztott üveg­ablakok határozták meg. Az épületet alig két éve bontották le. Az új stílus egyik markáns képviselője, Rónai Dénes A Váci u. 17. számú lakóépülethez tar­tozó manzárd-műterem szintén az építés­sel egyidős. Korb Flóris és Griegl Kálmán tervei alapján 1910-ben készült el a ház, és még ebben az évben Rónai Dénes fény­képész bérelte ki a legfelső szintet. Az épület története során két tervválto­zatot ismerünk. A Tanács 1909. május li­en a következőképpen engedélyezte az építkezést: „...a padlástérnek ily nagy mér­tékben való kihasználása nem engedélyez­tetik, mert ez már az 5. emelet leend, erre nézve módosított tervek lesznek bemuta­tandók. Az épület külső magassága csak 21 m lehet..." 64 Korb és Griegl építészek júniusi terve már egy méreteiben tetemesen csökken­tett változatot mutat. Ezt a változatot jóvá­hagyták, és mint ahogy minden padlástéri műterem esetében, a helyiségeket a pad­lásűrből tűzbiztosan el kellett különíteni. 65 Az első terv szerint az utca felé egy kis és egy nagy atelier-t terveztek. Ezek mö­gött kapott volna elhelyezést az öltözőszo­63. Hrsz: 35.236. 64. Tan. ir.29.426-lll./1909. ba, a sötétszoba, egy nagy méretű dolgozó­szoba és az előszoba a toilettel. Leghátul pedig még egy 6,25 x 6,80 m-es várószalon is lett volna. Ezt az elképzelést oly módon redukál­ták, hogy a nagyméretű szalon kimaradt, és az erdetileg 6,09 x 5,92 m-es dolgozóhelyi­ség mérete 4,15 x 6 m-re csökkent. A fel­vételi terem teljes hosszúsága 16,30 m ma­radt, szélessége pedig 4,50 m. A homlok­zaton is történt némi változás, a műtermi szintet nem üvegezték be az oromzatos kö­zéprész tetejéig, hanem alacsonyabban fekvő ablakokat nyitottak a két oldalán. 66 A műterem 1910 és 1914 között művészi bábjátékok és művésztalálkozók színtere is volt. Orbók Loránd és Bevilaqua Béla „Vitéz László bábszínháza"- nak műsorait a magyar irodalom nagy alakjai látogatták, többek között Ady Endre, Osvát Ernő, Babits Mihály és Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Hatvány La­jos. A róluk készült Rónai-portrék a ma­gyar fényképezés legbecsesebb alkotásai közé tartoznak. A híressé vált műhely enteriőrjét a Szín­házi Élet című lap tudósításából ismerhet­jük meg: „Csodálatos színes, pompázó, káprázatos a világ körülöttünk. Egy új re­neszánsz szele csapja meg a régi avult ízlés nyűge alól felszabaduló embert. Minden ami művészet, új kifejezésmódok után ku­tat. Minden ipar új formákat keres. Rónai Dénes udvari fényképész-mes­ter, szakítva a régi hazug fotográfiák irányá­val, a szépnek a modern formáját keresi. Már műtermének egyéni és új stylusa is 65. Tan.ir. 50.776-111./1909. 66. Hrsz: 24.334

Next

/
Oldalképek
Tartalom