Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

„... a bővítés után a fotográfus már a régi és az új épület közt elhelyezkedő üvegezett helyiségben fényképezett... " Bülch Ágoston műtermének bővítési terve, 1866. Terézváros, Király u. 55. Építész: Pán József Budapest Főváros Levéltára nács azonban sohasem engedélyezte a teljes tetőtér beépítését, mert ez már építészetileg és tűzvédelmi szempontból is egy új emelet kialakítását jelentette volna. A megkötések gyakran nem engedték meg az optimális beosztás megvalósítását, a technikai eljáráshoz szükséges napfény azonban így is adott volt. Az építtetőket szinte minden esetben kötelezték új tűzfal építésére, ami lehatárolta a műhely kiterjedését. A rendelkezésre álló terveknek csak igen csekély része mutatja magát a befogadó épületet. Ez nehezíti, hogy a műtermek beépítési körülményeit és szituációját pontosan lássuk. Annyi azonban bizonyos, hogy akár beépítették a ház teljes utcai homlokzatát, akár nem, igen markáns funkcióval gazdagodott a ház addig megszokott képe. Műterem a belvárosi Úri és Korona utca sarkán álló épület tetőterében. Legelső építtetője, Barabás Miklós 1862-ben Barabás Miklós egy belvárosi bérház tetején alakította ki 1862 nyarán fényképészeti műtermét, amelyet ő csak két évig használt, más fényképészek azonban majd további 10 évig dolgoztak benne. Mivel az építési tervek elfogadtatása nehézségekbe ütközött, Barabás is vitába keveredett a városi tanáccsal. Ennek köszönhetjük, hogy — a műterem-építkezések történetében először — felvázolta azokat a szempontokat, amelyeket feltétlenül szükségesnek tartott egy művészeti fényírda működéséhez. Alaposan elsajátította a korabeli műte-