Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

pészet összekapcsolódott a nyomdászattal, és kialakult a műtermek harmadik típusa, a nyomdai helyiségekkel kibővített műtermeké. Önálló műteremházak építéséről és működéséről is tudunk, melyek közül egyedül csak egy 1894-ben épült terézvárosi műterem (Nagymező u. 20.) tudta megőrizni eredeti egységét. A szakma technikai és művészeti fejlődésével párhuzamosan alapvetően megváltoztak a műtermi fényképezés jelentősége és körülményei. Mindezek a tényezők természetesen a műtermek külső és belső kialakítását is folyamatosan módosították. Mára a szalonok és várótermek eltűntek, maradtak az automata gépekkel fölszerelt gyorslaborok és a mesterséges világítással kialakított, a reprezentációt teljesen nélkülöző felvételi helyiségek. Fény írd ák a 19. század közepén Mai ismereteink szerint a legelső fényképészműtermet a fővárosban Marastoni Jakab festőművész alapította 1841 nyarán, a feldunasori ún. Nákó-házban (a mai V., Roosevelt tér 5-6. helyén). Egy év múlva nyílt meg a következő a Háromkorona utcai ún. Somogyi-házban, majd 1843-ban kettőt is nyitottak egyszerre. Ezekről az évekről keveset tudunk, mivel a felvétel a szabad ég alatt — udvaron, teraszon, lapostetőn — vagy olyan műteremként használt helyiségben történt, amelyet csak részben vagy egyáltalán nem alakítottak át. Ezt bizonyítja, hogy a dagerrotípiai műtermeket befogadó épületek építési rajzait áttekintve nem találtunk még olyat, amelynek akár homlokzati, akár alaprajzi terve műtermek létezésére utalt volna. A legkorábbi műtermek a Lipótvárosban, a klasszicista stílusú Pest legszebb házaiban kaptak helyet, úgymint a Nádor utcai Tigris vendégfogadóban (ma: V., Nádor u. 5.), a Diana-fürdőépületben (a mai V., Roosevelt tér 3. helyén), és a feldunasori Coburg-palotában (a mai V., Roosevelt tér 3-4. helyén). A pest-budai fotográfiai műtermek száma a reformkor éveiben európai viszonylatban is jónak számított. 1841-ben Londonban is csak 3 műtermet alapítottak. Felülvilágítós műtermet — nem fotográfiait ugyan, hanem festőműtermet — szintén Marastoni épített elsőként festőiskolás növendékei számára, Weisz Béla Nagyhíd utcai házának harmadik emeletén (ma: Deák Ferenc utca 21.). A Hild József által tervezett emeletráépítés 1846ban készült el. A 39 tanítvánnyal beinduló festészeti akadémia kialakítására Marastoni nem kevesebb mint 10 000 pengőforintot költött.

1 Nem rendelkezünk korabeli leírásokkal a különböző fotográfiai helyszínekről sem, csupán egy 1841-ben írott rövid és humoros történet utal a Tigris Vendégfogadóban működő dagerrotípiai műterem jellemzőire: „....De már helyszínen vagyunk, menjünk a harmadik emeletre, mert az isteni művészet magosra, egészen az istenekhez, szokta az embereket emelni, vagyis itt a legfelső emeletre. Ott, mindjárt a lépcső elején illy tartalmú írat függ: Kéretnek a t.c.uraságok, hogy itt mélí Életképek, 1845. II. 834. old. Apró hírek, Életképek, 1846. II. 445. old., Életképek, 1847. óprilis 3.14. sz. 460. old.