Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - SÁNDOR TIBOR-KlNCSES KÁROLY Fotó/város/történet. Híres fényképészek a városról

Fantasztikus életút. Dédapja, Alessandro Angelo festette a Hofburg freskóinak jó részét. Az iránta való tiszteletből vette fel az 1894-ben Funk Pinkászként született fiú az Angelo nevet. Érettségi után Münchenben tanult festeni, majd a világ leghíresebb fényképészeinél szerzi fotós tudását. Hamburgban Dührkoopnál, Berlinben Nicola Perscheidnél, Párizsban Reutlingernél, Londonban E. Hoppe-nál tanult. Felkapott divattervező lett Franciaországban, de az első világháború hazaszólította. Filmoperatőr a némafilm korában. Egyszerre volt műterme Budapesten, Párizsban, Nizzában és Hollandiában. Itthon a mondén világ legfelkapottabb fényképésze. Aztán 1944. Bujkált. Eletét csak a vakszerencse mentette meg. Néhány évre rá elvették Váci utcai műtermét, de különös kegyként engedélyezték, hogy alkalmazottként továbbra is ott dolgozhasson. S a hatvan éven felüli, a szocialista kultúrpolitika által éppen csak megtűrt Angelo kartárs megállás nélkül fényképezett, kísérletezett, és ilyen képeket alkotott. Az Oktogon 1910 körül Erdélyi Mór felvétele Az Andrássy útnak a „mágnásos, bankáros, előkelősdi" és a „terézvárosiasan őszinte" (Krúdy Gyula) szakaszait elválasztó tér a transzparensek magasából. 1911-ben itt ragyogtak fel az első pesti villanyújság fényei, s körben a tetőkön azóta is sorra váltják egymást a világító üzenetek: Meister