Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán

tésckre külön intézmény is létrejött 1899­bcn, az Uránia tudományos színház (ber­lini és bécsi mintára) a Rákóczi úton, az ak­kor tönkrement Alhambra mulató épületé­ben. A korábbi, népszórakoztatást ismeret­terjesztéssel vegyítő vásári mutatványok korszerű örököseként az Uránia célja a tu­dományok és a közhasznú ismeretek nép­szerű modorban való terjesztése. A vállal­kozás sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy (1916-os megszűntéig) összesen 656S előadást tartott. 72 Ezt a kávéházi műfajt szimbolikus mó­don két olyan ember alakította át valódi mozivá, akik a vurstliból jöttek: Unger­leidcrMór, a városligeti vurstliban több ge­neráció óta kávéházat üzemeltető család elektrotechnikát tanult fia és társa, Neu­mann József, a Barokaldi cirkusz akroba­tája. Ok ketten vezették a Rákóczi út és a Szövetség utca sarkán lévő Velence kávé­házat, ahol 1899-ben beindult az első állan­dó mozi Pesten. 73 Képmutogatók, vándormutatványosok, vásári komédiák, sátormozik— valameny­nyien a 19. század vizuális forradalmának szereplői. Ok kövezték az utat, amelyen az európai ember eljutott a 20. század kép­központú, a televízió, a digitális képtech­nikákjeleit magától értetődő természetes­séggel dekódoló világába. Mozin, televí­zión, fotós könyveken és magazinokon, milliószámra készülő fényképekkel köriil­vetten felnövő generációk tagjaként alig tudjuk elképzelni, micsoda tündökletes varázsa lehetett a képnek egy-két évszá­zaddal ezelőtt. A képekkel, festmények­kel kezdetben kizárólag templomi freskó­kon találkozó köznép áhítata az érintéskö­zeibe kerülő képek iránt, a legkülönbö­zőbb alakban megjelenő képmutogató produkciójának népszerűsége nem kisebb jelentőségű kulturális átalakulás bizonysá­ga, mint az írás sokat emlegetett Guten­berg-féle forradalma. 71. Radó István: Filmélet. In: Erzsébetváros. Bp., 1970.158. old. 72. Az Urániáról lásd Baróti Judit: Egy fővárosi fényképész: Erdélyi Mór. Szakdolgozat, ELTE—Magyar Nemzeti Múzeum, posztgraduális fotómuzeológia szak, 1995. Kézirat. 73. Radó István: i. m. 158. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom