Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

„LEGYEN IRGALMAS, FÉNYKÉPÉSZ ÚR” - JUHÁSZ GYULA Fotográfiák

Itt távol tájkép, tóval és hegyekkel, Oly vadregényes és valószínűtlen, És rajta házaspár, sok víg gyerekkel. Galambok turbékolnak nyári égen, És a képen mindenki mosolyog, A talmi bárány is a talmi réten. O mosolyok, ti ódon mosolyok, Ti talmi örömök, mik elmulatok, Mi dolog ez, mi szomorú dolog? Ma úgy tekintek már kábulva rátok, Mint Andersenmesék rajzára néztem, Én koravén fiú, kit sújt az átok. Ó érzem én, hogy mindörökre végem, Borom kifolyt, Rózsám elhervadott, És csillagom megindult már az égen. És jaj nekem, de már bús sem vagyok. Juhász Gyula: Összes művei. Akadémiai, Bp., 1963. 2. kötet. 141-143. oldal