Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)
KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán
kulása alkalmával eltűnt a század elején. Legnagyobb ellensége a rohamosan fejlő35 désnek indult mozi volt." „Valódi" panoráma, vagyis rotundában elhelyezett monumentális körkép csak 1885-ben, az országos kiállítás alkalmával készült Budapesten, a Városligetben. A 25.000 forintos költséggel emelt épületben az Országos Panoráma Szövetkezet rendezett kiállítást gróf Zichy Jenő irányításával Magyar Országos Fürdőpanoráma címmel. A rotunda első emeletén a Tátra vidéke című körképet állították ki, földszintjén 14 kisebb kép mutatta be a hazai fürdőhelyeket. „Az este villanyos világítással" megvilágított fürdőpanorámának helyt adó épület 1888-ig állt a Városligetben. Ezután a millenniumi építkezések lázában a Feszty-testvérek emeltek rotundát a mai Szépművészeti Múzeum helyén, hogy elhelyezhessék benne A magyarok bejövetele című festményt. 36 Vurstlik Budapesten Míg a reformkorban a vásárok és az ún. népünnepélyek adtak alkalmat a szórakozásra, az 1850-60-as évektől kezdve állandósult a mutatványok helye: kialakultak a „vurstlik". Az első állandó szórakozóhely, a mindenféle „kukucs-nímetek" produkciójának színhelye a Beleznay-kert illetve a füvészkert volt. Két szomszédos területről van szó: a Beleznay-kert a Kerepesi út35. Horváth Elemér: írások Budapestről képekkel. Bp., 1940.8. old. 36. Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Bp., 1995. 92-101. old. 37. Rákóczi út 7-9., a mai Puskin utca sarka. 38. [R].: A Beleznay-ház. Fővárosi Lapok, 1891. május 16. Ötpacsirta utca sarkán álló egyemeletes 37 Beleznay-kastély parkja volt, a füvészkert pedig ennek folytatása, amely az Országútról volt megközelíthető. A füvészkert 1809 és 1848 között az egyetem botanikus kertjének adott otthont, majd miután ez az Üllői útra költözött, ugyanúgy üresen állt, mint a Beleznay-kert a kastélyt birtokló család kihalása után. Ezen a két szabad területen alakult ki az első magyar vurstli. A hely népszerűségéhez nem kevéssé járult hozzá az a hagyomány, hogy a reformkorban épp ezen a területen rendezték a vásárokat, tehát a közönség könnyen megszokta, hogy a vásárok alkalmával honos mutatványokat folyamatosan felkeresheti. A Beleznay-kert 1880-ig élte fénykorát, közel volt a Nemzeti Színház, „ez a kert volt a magyar írók és nemzeti színházi tagok kedvelt vacsoráló helye" 38 , itt próbálták megalakítani a hatvanas években a „magyar énekes társaságot", itt játszott a híres prímás, Bihari János, 1876-ban a józsefvárosi képviselőjelölt Jókai itt tartotta programbeszédét, néhány hét múlva pedig Verhovay Gyula hívei a Beleznay-kert kerítésének faoszlopaival akarták agyonverni a Gasino arisztokratáit. A kert hátsó részén később felépítették a Régészeti Intézetet, s a Beleznay-kastély adott otthont az ala39 kuló Iparmúzeumnak. A határos füvészkert a hatvanas években telis-tele volt látványosságokkal. 1861-ben „fehérhajú albinákat mutogatnak" , egy 134. sz. 991. old. 39. A Beleznay-kertről lásd: Ágai Adolf: i. m. 301. old., Horváth Elemér: Pest-Budáról szóló históriák. Bp, 1944.105. old, Váradi Antal: Az egykori Budapest. Budapest, 1922. 95. old. 40. Hölgyfutár, 1861. április 25.50. sz. 398. old.
