Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

„LEGYEN IRGALMAS, FÉNYKÉPÉSZ ÚR” - NAGY IGNÁC Daguerreotyp

tátott neki. A művész még egyszer szabadkozott ugyan, de végre csakugyan megnyitá a szekrényke csúcsát, miután az egész családnak mozdulatlanságot parancsolt. A szobában halotti csend uralkodott, oly nagy feszültséggel várta mindenki a történendőket. A kép szokott időre a másik szekrénykébe vándorolt s kevés pillanat múlva onnan is ki, és a bámulok szemei elébe került. — Hiszen ez nem madár, hanem inkább bőregérhez, vagy békához hasonlít. — A pincsernek nincs feje. — A nagyságos asszonynak két orra van. — Ricsi kisasszonynak két feje. — Szent isten, a téns úrnak három szája lett! — Hahaha! És valóban úgy volt, a kép oly csodás szörnygyűjteményt ábrázolt, hogy azonnal megvásárlám s ritkaság gyanánt mutogatom még most is minden művészetbarátnak. A szerencsétlen család szörnyen zúgolódott, a művész lehetőségig mentegetőzött és igen sajnálá, hogy nem szabad a várakozók kaczajába vegyülnie; mi pedig nyájas olvasó, ha úgy tetszik, a szép Eszterhez siethetünk most, mert a találkozás ideje már közelít s a nem sikerült családi fényrajzot úgysem tehetjük sikerültté. (Nagy Ignácz: Magyar titkok. Franklin Társulat, Bp., 1908. 48-58. old.)