Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPVARÁZS - KOLTA MAGDOLNA Képmutogatók Pest-Budán

produkció ellen a Regélő kritikusa többször is berzenkedik. A Lipót-napi vásár előes­téjén, november 14-én, Telepy En voltain című vígjátékát játszották. Az egyfelvoná­sos darabon ugyan a közönség jól mulatott, „a vonzóerő azonban, mely a színházat minden zugaiban megtölté, ismét Döbler optikai ködfátyol-képei voltak, melyek már folyvást bérletfolyamban adatnak... Vásári alkalommal, midőn az ország min­den részeiről csoportoznak elő látogatók... vártuk, hogy a nemzeti színház a fényes névnek: » színház « és » nemzeti «, megfe­lelni iparkodjék... Ha végigtekintünk az előadottak sorozatán, mit látunk ott? Döbler, meg Döbler és űjra Döbler! S már most, ha a jólelkű falusi űr hazamegy, el­mesélheti övéinek, hogy volt a nemzeti színházban, s látta az »Iscau-schan palo­tát«, a »Johannesberg várát«, »Anadolit a Bosporusnal«, sőt a sötétített színházban látott még ördöngösségeket is!... Nem kis számmal hevernek előadatlanul az eredeti darabok... hogy bizony tovább is ördöngös­ségek ködfátyola mögé rejteni őket, nem kis figyelmetlenség... Döbler... jelenleg fő­szerepet visz színpadunkon... az ő ködfá­tyol-képeitől az érdekességet nem lehet megtagadni, valamint meglepő, ezen káosszerű színzavarból lassanként a leg­szebb képeket kifejlődni s ismét az előbbi színzavarba feloszlani látni, melyből aztán megmeg új kép és így tovább fejlődik ki, szintúgy tagadhatlan, hogy e meglepő lát­19. Regélő Pesti Divatlap, 1843. november 23.42. sz. 1340-1344. old. A kritikus a november 2-i számban újra csak kikel Döbler ellen, ezúttal az Országgyűlési szállás ámű darab kapcsán. 20. „Valami rúgott német hellenista szolgáltatja nekik (ti. a mutatványoknak) ezeket a cifra jelzőket, mint ahogy immáron ványt egy párszor mindenki örömmel te­kinti meg. Ördöngösségeivel azonban, mikkel ma állt elő, bízvást felhagyhat ezentúlra, mert ezen gyermekjátékok szín­padra hozását teljes mértékben nem kár­hoztatnunk lehetetlen. Az egyetlen, mi e silány tréfák végignézését tűrhetővé tette, a Bűvös vadász jelesül játszott nyitánya s néhány a képek kíséretéül eljátszott szá­mai voltak. „Kukucs-nímetek" produkciói: panorámák, kozmorámák, sztereónézők 20 A reformkori Pest-Buda mulatságairól szóló híradásokban gyakorta találkozunk „opticai képekkel", „opticai mutatvá­nyokkal". A vásári mutatványok egyik fő vonzóereje mindig az ismeretlen világok bemutatása volt. A 19. század emberének egyik fontos élménye, hogy lassan szűnik bezártsága, lehetőséget nyer rá, hogy ki­lépjen szülőhelye határai közül, hogy köz­vetlen élettere, ismerősei mellett megis­merje a távoli világokat, a hírességeket, hogy képet kapjon a nagyvilágról. A 19. szá­zad a vasút, a turizmus és a fotográfiai kép korszaka, amelyek egyszerre rombolták a korábbi szűk határok közé szorítottságot. Ezért olyan népszerűek változó formában mindazok a vásári vagy kifinomultabb (csa­ládi otthonokban kerülő) mutatványfor­faluhelyt is népszerűségre segítette a pano-, dio- és kozmorámát, panoptikumot s kinematographot, melyeknek gazdóját még az én gyerekkoromban »kukucs-nímet«-nek hívták." Porzó [Ágai Adolf]: Utazások Pestről Budapestre. Bp., 1908. 402. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom