Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)

KÉPÍRÓK VILÁGA - Cs. PLANK IBOLYA Fényképészműtermek Budapesten

sak csodálatát és elismerését. „...Egy nagy előcsarnokból, hol elkápráztatja az ember szemét a sok perzsaszőnyeg, a szobor, a kép, az aranyhalas medence, a szökőkút... nyílik a fogadó terem, ahol 3 csinos kis­asszony kínálja hellyel a fényképezkedni kívánót, majd óhajait feljegyezve, tovább vezetik őt egy télikertbe, vagy ha úgy kí­vánja egy dohányzóba. Itt várakozhat, míg a mester lefotografálta az előtte érkezett ügyfelet, majd az öltözők egész sora közt válogatva készíthette fel magát a felvétel­hez. A nagy üvegtetős, nappali világítású műterem mellett külön helyiség volt az enteriőr-felvételekre, valamint kijárat a te­raszra, hol télen havas felvételeket lehetett készíteni, nyáron, valóságos kertet beren­dezve, természetbeni képeket csinálhatott Strelisky mester. Nem szóltunk még a fényképek kidolgozására szolgáló száraz és vizes helyiségekről, a kopírozásra, retusá­lásra használt termekről " 61 Jókai Mór, Blaha Lujza, Fedák Sári, Kőrösfői Kriesch Aladár és még sok híresség fordult meg a műterem falai között. Strelisky Sándor halála után, 1924-től 1940-ig özvegye ve­zette a műtermet, melynek ma már nyoma sem maradt. Rónai Dénes és Székely Aladár portréművészek műhelyei A Váci utca a századfordulón is a város egyik legelegánsabb és legforgalmasabb helyének számított. Két, egymással szem­közti épületében dolgozott a magyar fotog­6i. Strelisky Sándor: A magyar fényképezés nagyjai. Magyor Fényképész, 1939. augusztus 9-21. rafia két legnagyobb portréfényképésze, Székely Aladár és Rónai Dénes, egyikük a Váci u. 18-ban, másikuk a 17. sz. alatt. Nyomdai tevékenységgel nem foglalkoz­tak, műtermük portréművészetük által vált híressé. Székely Aladár 1907-ben rendezte be műtermét az újonnan átadott modern épü­let negyedik emeletén. A 13,40 x 7,20 m-es felvételi terem a padlástér utcai frontját foglalta el oly módon, hogy tőle jobbra és balra is kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki. Az egyik oldalon laboratóriumot és te­raszt, a másik oldalon négy szobát tüntet fel a terv. A műterem hátsó frontján he­lyezkedett el a lift érkezője az előszobával, ahonnan egy irodába, egy öltözőbe és egy szalonban lehetett jutni. A tervek alapján egy kényelmes fényké­pészeti műterem képe bontakozik ki előt­tünk, egy középpontban elhelyezett tágas és világos műteremmel. A korabeli felira­tok alapján kitűnik, hogy a fényképezés­hez feltétlenül szükséges helyiségeken kí­vül ugyanannyi helyiség állt a vendégek rendelkezésére is. A teraszt felvételek ké­szítésére, társalgásra, várakozásra és pihe­nésre egyaránt használhatták. Az épület külső képe nem sokat válto­zott az elmúlt 90 év alatt, nevezetesebb használói közül csak a Köhler és Társát fel­váltó Kosztelitz illatszerüzlete maradt meg. A műtermet elbontották, helyén ma egy elektromos berendezések dobozaival zsúfolt, nyitott terasz áll. Székely korábbi műterme egy kevésbé elegáns helyen, a józsefvárosi Mária Teré­62. Hrsz: 24.343.

Next

/
Oldalképek
Tartalom