Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

lási tudományuknak köszönhették, bár kétségkívül szerencse nélkül senki sem boldogulhat. Az igazi profínak mindenekelőtt rendkívül jó idegekkel kellett rendelkeznie. Minden helyzetben nyugodtnak és fegyelmezettnek kellett maradnia, és kiismerhetetlennek mutatkoznia. A lélektani győzelem volt a legfőbb, az ellenfél elbizonytalanítása, idegesítése. E célból a profi mindig jóval később érkezett, mint a többiek, így mikor azok már elfáradtak, ő még friss volt, s könnyebb lett a dolga. Igyekeznie kellett magát kipihenni, testét gyakorolni, hogy a figyelmét ne vonja el semmi más, teljes lényével a játékra tudjon összpontosítani. Mindehhez igen jó memóriának és megfigyelőképességnek kellett társulnia, valamint a partner ismeretének, hogy rezzenéseiből is olvasni tudjon. Erre persze nem sokan voltak képesek, ezért nem volt túl gyakori a vagyonát ez úton szerző ember. Bár akadt ilyen is. Az egyik leghíresebb magyar játékos, aki ezen hidegvérű profikhoz tartozott, és mindig időben fel tudott állni az asztaltól, Szemere Miklós volt.

70 De többségüknek vigyázni kellett, nehogy a könnyen szerzett pénz könnyen is menjen el. Ennek tudtak talán a legkevesebben ellenállni, hogy ne szédítse meg őket a gyors, könnyű pénzszerzés lehetősége. Sajnálatos mód igen sok nagy kártyás elszegényedve, nyomorban végezte. 1907-ben arról jelent meg újságcikk, hogy Magyarországon kenyér sem fogy 70. Tábori Kornél: /. m. 5-9. p. 71. Játékszenvedély. BudaHídapWl. március 10.5-6. p. 72. Balek-balik (oszmán-török), a hamiskártyások áldozata. 73. Tábori Kornél: /. m. 45—51. p. annyi, mint kártya, sőt, a hivatalokba sem járnak az emberek, de kávéházba igen, s Budapest nemcsak a kávéházak, de a kártyások városa is. Hiszen a magyar ember legelső gondolata a kártya, már utazásaira is ez az első, amit magával visz, mert szörnyű mód mindenki mindenhol kártyázik. Megoldásként azt javasolta a cikkíró, hogy a kártyaszobák fölé a „Hivatal" felirat függesztessék ki, így jóval kevesebb ember tenné be oda a lábát.

71 íme egy idézet a Délibábok bőséből: Értette a kártyát és a biliárdot, Velük virrasztott olykor hajnalig, Biztosra vett ő duplát, triplát, quartot, 11 Süldő jogász korában sem bálik. A nők körében is elterjedt a kártyázás. Igyekeztek ezt titokban tartani, így sok73 szor a kosztpénz látta kárát. 1909-ben pedig arról kapunk hírt, hogy a Fészek Klubban női bakkarat működik. Az író szerint ez teljesen ártalmatlan, csupán kis tétekben játszanak, míg férjükre várnak, aki viszont komoly tétekban játssza ugyanezt a különszobában. Az 1930-as évektől pedig a bridzs lett a hölgyek kedvelt játéka.

75 A helyzet tehát egy évezred alatt mit sem változott, talán csak annyit, hogy a nagyvárosok kialakulása még kedvezőbb talajt jelentett ezen játékok társadalmivá válásához, különösen a hazárdjáték terjedéséhez. Az egyik ok az ekkortól szinte állandósuló gazdasági problémákban állt.

76 A 74. Női bakkarat a Fészekben. Pesti Futár, 1909. No. 38.10. p. 75. A játékosok 75 százaléka nô volt. (Bridzs-mánia. A Város, 1933. március 4.4.p.) 76. Az ördög bibliája. Budai Hídap, 1908. január 12.4. p.