Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"
1943-ban ismét gazdát cserélt az üzlet. így szól az egykorú tudósítás: „A New-York jelenlegi tulajdonosa, nemes Spolarich Károly kormányfőtanácsos, a kávéházat minden részében restauráltatta, úgy, hogy az ma ismét alapítási évének nemes ízlésével és páratlan művészi kiképzésével gyönyörködteti látogatóit. Jelenlegi tulajdonosa a New-York palota udvari helyiségét is hozzácsatolta a kávéházhoz és díszes kerthelyiséggé képeztette ki, úgy, hogy a New-York ma kávéházat, téli éttermet, nyári éttermet, és bárt foglal mait »44 gaban... A kávéház forgalma mindamellett nagyon megcsappant, a gyönyörű nagytermek üresen kongtak. Ezekben az időkben már az ártatlan politizálásnak sem kedvezett a kávéházi légkör. Legfeljebb a csípős pesti viccek csattantak el időnként ott, ahol Horváth Árpád, Reinitz Béla, Agárdi Ferenc és Bevilaqua Borsody Béla társasága naponta összeverődött. Aztán elkövetkezett a suttogás, majd a besúgások ideje is. Mindenki félt a szomszéd asztalnál ülőktől. Hamarosan a korlátozások és az elsötétítés hónapjai köszöntöttek a városra, a kávéházat bezárták. Helyiségeibe az üldözöttektől elkobzott bútorokat zsúfolták össze. Majd eldördültek az ágyúk, és robbantak az aknák. A csodálatos palota tornyába is bevágódott egy lövedék. 67 A kávéház sorsa a háború után Századunk második felére a kávéházak világa végképp lehanyatlott. 1938-ban még 167 kávéháza volt a fővárosnak, 1947ben már csak 90. Közülük is további 20 szűnt meg rövid idő alatt. Budapest ostroma alatt a Newyork hatalmas üvegablakai betörtek, a falakon golyónyomok éktelenkedtek, a berendezést kifosztották. Elvittek, elpusztítottak szinte mindent, még a tányérokat és az evőeszközöket is. A gyönyörű helyiségekben először melaszt és krumplit árultak, később cipőt. Majd az üzletet 1947 áprilisában újjáépítés miatt bezárták. 68 Az építészek lapjában, a Tér és forma 1947-es évfolyamában olvashatunk az újjáépített kávéházról. A ruhatárból „modern" eszpresszó, egy másik helyiségből pedig büfé-söröző létesült, mindez óriási költséggel. A durva átalakítást és stílusrombolást így próbálta mentegetni a lap tudósítója: „A nagyközönségnek a vendéglátó iparral szemben támasztott igényeiben és ízlésében beállott változás, mely annyi nagymultú pesti kávéház megszűnését okozta, nem kímélte a New-Yorkot se, mely egy ideig küzdött az árral, azután rátért a kitaposott útra..." 6 ' Persze, ez a „kitaposott út" valójában nem létezett, hiszen 64. /. m. 21. p. 65. Tarján Vilmos: (t.v.)-tőla Tarjánig. Bp., é. n. (1931), 193. p.; Konródyné, 21. p. és Magyar Közgazdaság, 1936. március 25.; Színházi Élet, 1937.24,76. p. és MKVM [Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum] üzletkataszter. 66 Á magyar vendéglátóipar története. (Szerk. Ballai Károly) Bp., 1943.1.420. p. 67 Konródyné, 21-22. p. 68. Puszta Béla: Ma reggel bezárt a New York kávéház. Világosság, 1947. április 29. 4. p.; Relie Pál: /. m.; Kulcsár László: A budapesti kávéházak végnapjai. Demokrácia, 1947. március 2. 6.p. 69. Tér és forma, 1947.212-213. p.
