Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"

Bár az igazi „művészasztal" a Japán kávéházban volt, a képzőművészek társasága még mindig a Newyorkhoz is kötődött. Herman Lipót és Pólya Tibor mellett olyan művészvendégekkel dicsekedhetett ekkor a kávéház, mint például Fényes Adolf vagy Pátzay Pál. A híres mester, Molnár C. Pál pedig még egy étlap-sorozatot is készített a Newyork számára, amellyel ma a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye büszkélkedhet. Tarján Vilmos tevékenysége a nagy gazdasági harcok korára, a húszas és a harmincas évekre esett. Ezért vendégkörét tudatosan építette ki. Az arisztokrácián és a bohémvilág tagjain kívül elsősorban az úgynevezett nagypolgári rétegre számított, és a pénzügyi, gazdasági, sőt az intellektuális előkelőségek közös intézményévé akarta kifejleszteni üzletét. A film- és moziszakma, amely tulajdonképpen egyidős volt a Newyork kávéházzal, akkoriban még nem fért bele ezekbe a kategóriákba. Képviselői vagyonban, eleganciában és modorban kispolgárok, igazi „self made man"-ek voltak. Tekintélyes részük persze a Newyorkban vacsorázott és feketézett, hogy utána kezdje rendes éjszakai életét, beleértve a munkáját is. A Newyork valamikori filmes törzshelyén azonban, a karzat jó előre lefoglalt asztalainál most a nagypénzű, előkelő vendégek ültek, mert onnan lehetett jól látni a legkiváltságosabb réteg, az ismert notabilitások asztalait lenn, a mélyvízben. Tarjánék általában hűvös fölénnyel kezelték azokat, akik a Newyork múltjához tartoztak, de nem jelentettek 62. Radó István: A magyar film bölcsője. Ih: Konródyné, 153-154. p. különösebb reklámot az üzletnek. Ezt a mellőzöttséget érezték a filmesek is, akik legfeljebb csak éjfél tájban foglalhatták el régi helyüket, amikor már az ügyvédi, orvosi, nagykereskedői, gyár- és bankigazgatói társaságok visszavonultak rózsadombi és Stefánia úti villáikba.

42 Ázsiójuk csak a húszas évek végére lett nagyobb, amikor a bankvilág részvételével már a filmszakmában is mind tekintélyesebb vállalatok alakultak, és a filmesek tábora az „előkelőségek" új csoportjával is gazdagítani tudta a Newyorkot. Itt zajlottak a reprezentatív vacsorák, sőt, a sztárok tiszteletére Tarjánék még bankettet is rendeztek, mégpedig az újonnan megnyílt, csodálatos „márványterem"-ben, amely egyenesen a mélyvízből nyílott. A Filmklub 1935-ben oszlott fel, abban az évben, amikor már a Newyork felett is összecsaptak a gazdasági válság hullámai.

43 Gazdasági válság és a második világháború A bajok tulajdonképpen már 1933-ban elkezdődtek. Akkoriban sorra nyíltak a divatos, drága mulatók, és mint legfőbb baj, kezdtek elszaporodni a népszerű és olcsó sörözők. A Nagykörút is sokat veszített vonzerejéből, sőt, az éjszakai élet központja lassanként az Andrássy út és a Belváros felé tolódott el, ahol a legtöbb színház, kabaré és mozi működött. Tarján hiába próbálkozott színes műsorokkal, szenzációkkal és olcsó menükkel (még ha ráfizetett is), a süllyedő hajót már nem tudta meg63./. m. 162. p.