Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"

desen félmilliós kártyanyereség lett. Ezzel a tőkével már komoly egzisztenciát is lehe­tett teremteni. Éppen kapóra jött, hogy az ügynökség a Haas család kezelésében lévő Newyork kávéházat megvételre ajánlotta. Tarján társakat szerzett maga mellé, a dús­gazdag Magyar Miklóst, Zoltán Bélát, a csepeli Weiss Manfréd művek volt főpénz­tárosát és Rónai (Herskovits) Olgát, egy zombori vendéglős-dinasztia sarját. Végül négyen vették meg a kávéház bérleti jogát három és fél millió koronáért. Közülük egyedül Olga asszony értett a szakmához, aki később Tarján felesége lett. A bérlővál­tással egyszerre új korszak kezdődött a Newyork életében. A kávéházat hat hétig tartó nagytakarítás után, melegkonyhával is kibővítve meg­nyitották. Tarján a kapcsolatai révén ide csalogatta a Nemzeti Kaszinó legelőke­lőbb vendégeit, Mészáros Ervint, Cseko­nics Gyula bárót és a többi arisztokratát. Egyszeriben a legelőkelőbb körök találko­zóhelye lett a „mélyvíz" - ahogyan a szute­rénban kialakított éttermet nevezték. Et­től kezdve „sikk" volt a Newyorkba járni. Néhány év múlva Tarján renováltatta és megnagyobbíttatta a kávéházat. Drága sző­nyegeket vásárolt, és a legfinomabb plüss székeket rendelte meg. Ezenkívül csodá­latos mahagóni bútorokkal még egy bárt is berendezett, ahol a megvilágítást vékonyra csiszolt márványlapokkal oldották meg, ami az egész helyiségnek misztikus fényt kölcsönzött. A közönség ide csak estélyi ruhában mert bemenni. Kezdetben műsor sí. Tarján Vilmos: (t.v.)-től a Turjánig. Bp., é. n. (1931 ), 159-161. p. 52. /. m. 162. p. sem volt, csak Brodszky Miklós játszott zongorán. Ugyanis az attrakció maga a kö­zönség volt. A hölgyek direkt a Newyork számára öltözködtek. Egy-egy nagy szín­házi esemény után az előkelő divatszalo­nok tulajdonosai is mind megjelentek, mert ezek az esték igazi divatbemutatók voltak. Tarjánnak jó érzéke volt a reklám­hoz is. A Newyork kávésai egy időben a korszak híres mulatóhelyét, a Royal Orfeu­mot is bérelték. Az ott fellépő artisták szer­ződésében különböző kikötések szerepel­tek. Például egy fókaidomárt arra kötelez­tek, hogy reggelijét a Newyorkban fo­gyassza el, mégpedig fókája társaságában. Akkoriban az újgazdagok feltűnési vá­gyát többnyire a pazar vendéglátóhelyek elégítették ki, köztük a Newyork, mely a Tarján-érában Budapest éjszakai életének központja volt. Reggel 6-tól déli 12 óráig mozisok, ügynökök, színészek, újságírók komplett reggelit fogyasztottak. A nyugdí­jas színészeknek délelőttönként szabad bejárásuk volt, fogyasztási kötelezettség nélkül. Este 8 órakor kezdtek vacsorázni a szerkesztőségekből érkező újságírók. Volt külön orvos-asztal, mérnök-asztal, jöttek a zenészek is feleségeikkel, artisták, taná­rok, kereskedők, kis- és nagyiparosok. Mo­zi és színház után, estélyi ruhában megje­lent a nagyvilági közönség. Majd késő éj­szaka és a hajnali órákban a lumpok, artis­tanők, zenészek és pincérek birodalma lett a kávéház. 54 „Az a nagyszerű, hogy mindenki jól érzi magát. (...) Az is, aki nyolcvan filléres feke­53. Sz/ntáz/£/ef, 1927. 43,39. p. 54 Tarján Vilmos: /. m. 163. p. és uő: Pesti éjszoko. Bp., 1940. 38. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom