Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"
desen félmilliós kártyanyereség lett. Ezzel a tőkével már komoly egzisztenciát is lehetett teremteni. Éppen kapóra jött, hogy az ügynökség a Haas család kezelésében lévő Newyork kávéházat megvételre ajánlotta. Tarján társakat szerzett maga mellé, a dúsgazdag Magyar Miklóst, Zoltán Bélát, a csepeli Weiss Manfréd művek volt főpénztárosát és Rónai (Herskovits) Olgát, egy zombori vendéglős-dinasztia sarját. Végül négyen vették meg a kávéház bérleti jogát három és fél millió koronáért. Közülük egyedül Olga asszony értett a szakmához, aki később Tarján felesége lett. A bérlőváltással egyszerre új korszak kezdődött a Newyork életében. A kávéházat hat hétig tartó nagytakarítás után, melegkonyhával is kibővítve megnyitották. Tarján a kapcsolatai révén ide csalogatta a Nemzeti Kaszinó legelőkelőbb vendégeit, Mészáros Ervint, Csekonics Gyula bárót és a többi arisztokratát. Egyszeriben a legelőkelőbb körök találkozóhelye lett a „mélyvíz" - ahogyan a szuterénban kialakított éttermet nevezték. Ettől kezdve „sikk" volt a Newyorkba járni. Néhány év múlva Tarján renováltatta és megnagyobbíttatta a kávéházat. Drága szőnyegeket vásárolt, és a legfinomabb plüss székeket rendelte meg. Ezenkívül csodálatos mahagóni bútorokkal még egy bárt is berendezett, ahol a megvilágítást vékonyra csiszolt márványlapokkal oldották meg, ami az egész helyiségnek misztikus fényt kölcsönzött. A közönség ide csak estélyi ruhában mert bemenni. Kezdetben műsor sí. Tarján Vilmos: (t.v.)-től a Turjánig. Bp., é. n. (1931 ), 159-161. p. 52. /. m. 162. p. sem volt, csak Brodszky Miklós játszott zongorán. Ugyanis az attrakció maga a közönség volt. A hölgyek direkt a Newyork számára öltözködtek. Egy-egy nagy színházi esemény után az előkelő divatszalonok tulajdonosai is mind megjelentek, mert ezek az esték igazi divatbemutatók voltak. Tarjánnak jó érzéke volt a reklámhoz is. A Newyork kávésai egy időben a korszak híres mulatóhelyét, a Royal Orfeumot is bérelték. Az ott fellépő artisták szerződésében különböző kikötések szerepeltek. Például egy fókaidomárt arra köteleztek, hogy reggelijét a Newyorkban fogyassza el, mégpedig fókája társaságában. Akkoriban az újgazdagok feltűnési vágyát többnyire a pazar vendéglátóhelyek elégítették ki, köztük a Newyork, mely a Tarján-érában Budapest éjszakai életének központja volt. Reggel 6-tól déli 12 óráig mozisok, ügynökök, színészek, újságírók komplett reggelit fogyasztottak. A nyugdíjas színészeknek délelőttönként szabad bejárásuk volt, fogyasztási kötelezettség nélkül. Este 8 órakor kezdtek vacsorázni a szerkesztőségekből érkező újságírók. Volt külön orvos-asztal, mérnök-asztal, jöttek a zenészek is feleségeikkel, artisták, tanárok, kereskedők, kis- és nagyiparosok. Mozi és színház után, estélyi ruhában megjelent a nagyvilági közönség. Majd késő éjszaka és a hajnali órákban a lumpok, artistanők, zenészek és pincérek birodalma lett a kávéház. 54 „Az a nagyszerű, hogy mindenki jól érzi magát. (...) Az is, aki nyolcvan filléres feke53. Sz/ntáz/£/ef, 1927. 43,39. p. 54 Tarján Vilmos: /. m. 163. p. és uő: Pesti éjszoko. Bp., 1940. 38. p.
