Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
HELYEK ÉS TÖRTÉNET - CSAPÓ KATALIN A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork"
A tervek elkészítésére kiírt pályázatot Hauszmann Alajos nyerte meg, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével fel is építette az olasz reneszánszra támaszkodó, eklektikus stílusú palotát az új Erzsébet körúton/ Az épület legpompásabb része a földszinti kávéház lett. Ablakai mellett stílusosan 14 ördög - „El Asmodáj" a kávé és gondolkodás ősi alakja - tartotta a lámpást. De enteriőrjeit is a historizáló eklektika jegyében tervezték. Csupa márvány, bronz, selyem és bársony volt minden, nem csoda hát, ha sokan II. Lajos bajor király palotájához hasonlították. 7 A kávéház tulajdonképpen négy szintre oszlik. A terek és szintek tagolását a jellegzetes, csavart oszlopok rendkívül dekoratívan oldják meg. Újszerű volt az erkélymegoldás, és rendkívül hatásos a karzatlépcső bronzszobrokkal díszített feljárata, valamint a szökőkút és a velencei csillárok szikrázó fénye. A színezés a mennyezet festményeinek diszkrét, világos keretéül szolgált. A képek Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc alkotásai. Két festményen a vidám zene és a szerelem allegóriái, a többi kép egyikén - a Vasárnapi Újság szerint - bacchánsnők, másikán incselkedő faunok láthatók. Egy lenge ruhás nőalak „Newyorkiát", a művészetek barátját ábrázolja. A női- és játéktermek mellett, a 5. Uo. 6. Beviloqufl Borsody Bélo-Mozsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Kávééskávésmesterség 1535-1935. (A továbbiakban: BBB), Bp., 1935.872. p. 7. Vasárnapi Újság, uo. a. Uo. ». Uo. 10. i/o. mélyített szinten egy biliárdterem is helyet kapott. A berendezés, amely közel negyedmillió forintba került, tökéletes összhangban volt a belső terekkel, így a kávéház „nem csupán szórakoztató helyiségül szolgál, hanem előmozdítja a művészi ízlés fejlődését is" - amint ezt megírták róla a kortársak. A Newyork vezető irodalmi kávéház lesz A kávéház első bérlője Steuer Sándor, az 1894. október 23-án megtartott ünnepi megnyitón az akkori közélet, irodalom és művészet legismertebb képviselőit üdvözölhette. Az anekdota szerint ezen az első napon, egy jókedvű újságírócsoport élén, Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson. A kávéház vezetése persze nem a koldus-szegény bohémvilágra számított, hanem az előkelő, gazdag vendégekre. De az új kávéház híre egyre jobban terjedt, és hamarosan tarka közönség tódult a kávéházba. „A Newyork minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt, egyformán vonzotta az arisztokratákat, a nyárspolgárokat és a bohémokat az, hogy nyári estéken a vakító villamoslámpa változatlan közönynyel gyűjti maga köré a mindenféle és min11. így Konródyné Gálos Magda: A Hewyorktól a Hungáriáig. (A továbbiakban: Konródyné), Bp., 1965. 9-10. p. Ekkor az (ró tizenhat éves volt, valószínűbb, hogy az eset 1927-ben, az újjáépített kávéház megnyitásakor történt. Ld. Erki Edit: Kávéházsirató. Törzshelyek, írók, műhelyek. Bp., 1995.67. p. Ld. még Színházi Élet, 1927. 43. 99. p.: „...ez a kávéház éjjel-nappal szünet nélkül nyitva áll." 12. Ballá Vilmos: lm. 169. p.
