Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SÁROSSI BOGÁTA A Central kávéház tükörcserepei

Tükörcserepek A Central kávéház múltját tükrözik, s ha a egymás mellé rakosgatjuk őket, talán összeáll a kép. Még ha kicsit töredezett és homályos is, a cserepek csillogása beara­nyozza. A Central kávéház tükörcserepei SÁROSSI BOGÁTA A ház A budapesti Egyetem utca 1. sz. alatti telek szabálytalan alakja sok nehézséget okozott beépítésekor. A háztulajdonos, Erényi Ullmann Lajos éveken át nem tud­ta eldönteni, hogy a rendelkezésére álló tervrajzok közül melyiket fogadja el. Végül Quittner Zsigmondot bízta meg a teljes tervezet elkészítésével. „A programm azt követelte, hogy a teleknek lehető kihasz­nálásával és a költségek lehető kímélésé­vel a földszinten nagy kávéházi helyiség, az emeleteken pedig négy-négy lakás ­minden hozzátartozó mellékhelyiséggel együtt - rendeztessék be. (...) A főbejárás­nak a Ferenciek terén lévő főhomlokzat közepén, a főlépcsőház tengelyében lett volna természetes helye, minthogy azon­ban ez a földszinti kávéházi helyiség össze­függését megszakította volna, célszerűbb­nek mutatkozott a főbejárást az Egyetem utcai homlokzat közepére helyezni" - írja Quittner Zsigmond az Építő Ipar című mű­szaki hetilapban. Az újságban megjelent a ház fényképe és alaprajza is. Az alaprajzon látható, hogy szinte az egész földszintet a kávéház foglalta el nyolc termével, két já­tékszobájával, kávékonyhájával és ruhatá­rával. I. Quittner Zsigmond: Erényi Ullmann Lajos bérháza. Építő Ipar, 1888. február 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom