Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR Lapok az Abbázia kávéház történetéhez

zott József Főherceg. (...) Előre figyelmeztették, hogy Steuer kávés tagadni szokott, legyen erőszakos. Alig távozott a fiatalember a szerkesztőségből, felhívták a kávést, közölték vele: egy elmebeteg járja végig a kávéházakat, a szerencsétlen azt firtatja, hogy ott uzsonnázott-e előző nap a főherceg. A sikerre éhes, felajzott hírlapíró megjelent az alaposan begyullasztott kávésnál, kérdezősködni kezdett. Steuer azonnal lefogatta, a mentőket kihívatta, és a tiltakozó hírlapírót percek múlva már a lipótmezei elmegyógyintézet felé röpítette a mentő„57 auto. „Üdvözlöm mindannyiukat az Abbáziában, az Otthonban, a Fészekben" - fejezi be Lázár Bélához írott levelét az 1901-ben Moszkvában tartózkodó RipplRónai József.

58 Az Abbázia történetének hőskorához a képzőművészek rövid ideig tartó jelenléte is hozzátartozott. Erről így írt Lyka Károly: „Az ifjabb nemzedék esti tanyái kávéházak voltak, előbb a váciuccai Korona, később az Oktogon téren az Abbázia- és a Nicoletti-kávéházak, még később a Royal és a Kairó is."

59 E korszak kiemelkedő ifjú szobrász tehetsége volt Róna József. Visszaemlékezéseiben fel-felelevenednek az Abbáziában eltöltött esték, éjszakák. „Az Abbáziába vonultunk. A menet élén én haladtam Etelka kisasszonynyal. (...) Az egyik sarokban Ádám bácsi húzódott meg s mély pincehangján héber dalokat énekelt, amiben Vészi asszisztált neki. (Keményffy Ádám Gábor Vészi József apósa volt - Sch. G.) - Ez az ős-zene, minden zenének zenéje - mondotta. És Verdi, Beethoven, Mozart meg Wagner elbújhatnak mellette... Lechodaudi Likras kalo!"

40 A képzőművészek először a Nicoletti kávéházban tanyáztak, tudjuk meg Gundel Imrétől, s csak utóbb tették át székhelyüket a „szemközti, kényelmesebb Abbáziába." Sok anekdotát jegyzett fel az Abbáziát látogató művészekről Lázár Béla, a jeles műtörténész is. Az egyik történet főhőse, Donath Gyula szobrász egy alkalommal nagy lelkesen tért be a kávéházba. Társai faggatására „lihegve" elmeséli, hogy nagy felfedezést tett Budán. „ - Mit fedeztél fel? - kérdezték tőle. Hogy egy teret neveztek el Rólam, a Donáti teret... Bah, mondja Fényes Adolf - egy teret? Hiszen Vágóról már két hidat is neveztek el és Pesten... - Hát persze, mondtuk - a vágóhidat! Vágó Pál nagy szerényen mosolygott - ert veget a történet. Lazar históriáinak gyakori szereplői között találjuk Fényes Adolfot, Bihari Sándort, Fadrusz Jánost, Teles Edét és Márk Lajost. Az Abbázia törzsasztalánál alapították a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körét. 57 Kellér Andor: /. m. 8. p. 58. Rippl-Rónai József emlékezései. Bp., 1957.139. p. 59. Lyka Károly: Közönség és művészet. Bp., é. n, 26. p. Idézi Erki Edit: /. m. 47. p. 60 Róna József: [gy magyar művész élete. Bp., 1929. II. 603-604. p. 61. Gundel Imre: Venééglátó emlékek (Kézirat, 1976.). Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Könyvtára, 886-76. sz. 301. p. 62. Lázár Béla: írók és művészek között. Száz vidám história. Bp., 1918.106-107. p.