Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

NŐK A KÁVÉHÁZBAN - NAGY BEÁTA Nők a kávésok és a kávéházi alkalmazottak között

Munkások a kávéházakban és kávémérésekben férfi nő 100 férfira jutó nő 1900 1593 917 57 1910 2458 1315 53 1920 1807 1581 87 1930 1712 1210 70 (Forrás: Molnár Olga: A női munkaerő számának alakulása a Székesfővárosban. Bp. Szfőv. S tat. Hiv., 1936. 119. p.) A statisztikai adatközlésekből a következő főbb megállapításokra juthatunk: a/ A század első évtizedében növekedett a kávéházakban és kávékimérésekben al29 kalmazott munkások száma. 1900 és 1910 között az itt dolgozó férfiak és nők száma egyaránt jelentősen megemelkedett, ami arra utal, hogy az erőteljesen urbanizálódó nagyvárosokban egyre nagyobb igény mutatkozott a társas élet eme helyszínére, és általános prosperitás jellemezte a vendéglátóipart. b/ 1910 és 1920 között tovább növekedett a kávésiparban alkalmazott női munkások száma, miközben a férfiaknál éppen ezzel ellentétes folyamat látható. Ez egyrészt a női munkavállalás fokozott térnyerésével magyarázható, és ezen belül azzal a jelenséggel, hogy - noha a fővárosban a keresőtevékenység fő terepe még mindig a házi cselédség volt - az ipari munkavállalás is kibővült. Másrészt nemcsak a műn29. Sajnálatos módon a statisztikák nem választják külön a kávéházak és a kávé-kimérések adatait, így nem nyílik módunk arra, hogy csak a kávéházi alkalmazottakról beszélhessünk. Némi mobilitási lehetőség természetesen volt kaerő-kínálat, de a kereslet is növekedett, mivel a világháború erőteljesen érintette a kávéházakban alkalmazott férfiakat is, akiket szinte maradéktalanul képesek voltak helyettesíteni a női munkavállalók. c/ Az 1920-as népszámlálás a női tisztviselők (pénztárosok) számában bekövetkezett jelentős csökkenést regisztrált. Ezt a folyamatot a nőkkel, a női munkaerővel szemben megnyilvánuló diszkriminatív intézkedések számlájára írhatjuk. Miként az Iparkamara előterjesztéséből kiderült, igencsak sürgették a 20 év alatti nők munkavállalásának megszüntetését. Magántisztviselők a kávéházakban és kávémérésekben férfi nő 100 férfira jutó nő 1900 40 468 1170 1910 35 579 1654 1920 45 369 820 1930 128 278 217 (Forrás: Molnár Olga: A női munkaerő számának alakulása a Székesfővárosban. Bp. Szfőv. Stat. Hiv., 1936. 101. p.) „Csaknem felére csökkent azonban a nőtisztviselők száma a kávésiparban, ahol 1910-ben még 579 volta nőtisztviselők száma, míg ma már alig talált foglalkoztatásra 278 egyén. Nem tévedünk talán, ha a nagy csökkenést a kávéházi pénztárosnők eltűa két intézmény között, a kávéház azonban előkelőbb helynek számított, funkciói és részben törvényi szabályozása is eltértek a kávéméréséitől.