Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - DÉRY ATTILA A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948)

városhoz csatolandó települések egységes rendezésének jogi alapját is. Az 1929-ben kezdődő előkészítés után végül az 1937. évi VI. tc. rendezte e kérdéseket. E törvény, a kiegészítéseként alkotott 33/1938. BM. sz. rendelettel együtt, kiterjesztette az F.K.T. hatáskörét Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet és Budafok megyei városokra, valamint Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Ginkota, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoscsaba, Vecsés, Pestszentimre, Soroksár, Csepel, Albertfalva, Budatétény, Nagytétény, Pesthidegkút és Békásmegyer nagyközségekre. (Utóbb még Dunaharaszti és Dobogókő csatoltatott a fentiekhez.) A törvény az F.K.T. jogállását és hatáskörét is megváltoztatta. A szabályozási és az általános, részletes rendezési terveket, valamint a városias kialakításra szánt terület kijelölését, továbbá az Építésügyi Szabályzatot Budapest területére és környékére az F.K.T. állapítja meg; azonban az általános rendezési tervet az illető település törvényhatósági bizottságával, a részletes tervet pedig a település polgármesterével, illetve képviselő-testületével köteles egyeztetni. Az általános rendezési terv előkészítő munkálatává előlépett városfejlesztési tervet ellenben a főváros, illetve a községek dolgozzák ki. A településekre bízta a törvény a telekfelmérés és teleknyilvántartás vezetését, valamint a városrendezés végrehajtására irányuló jogalkotást, az Építésügyi Szabályzat rendelkezésein túl. Feljogosítja a hatóságot arra, hogy városrendezési célból telekhatár-rendezést hajtson végre, és intézkedik az utak, közterületek, középületek számára átadandó telekhányadról is. A Budapest környékére vonatkozó ügyekben az F.K.T. a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága által választott, kilenc taggal kiegészített tanácsa határoz. A főváros környéki ügyekben tanácskozási joga van a megyei államépítészeti hivatal vezetőjének és az érdekelt megyei városok képviselőtestületei által kinevezett egy-egy tisztviselőnek. Miután a kormány az F.K.T.-t a főváros perifériájának ügyeivel is terhelte, gondoskodnia kellett a többletfeladatok megoldásának anyagi hátteréről is. Átmeneti megoldásként a kormány a 12 éven át 1,5%-ról 4,5%-ra felemelt útadót a Fővárosi Pénzalapba juttatta. E pénzügyi segítség - a kormány színfalak mögötti nyomásának megfelelően - az F.K.T. és a főváros kiegyezéséhez vezetett. Az 1939 decemberében létrejött megállapodás értelmében az F.K.T. évi átalányösszeg fejében átengedte a fővárosnak a közterület-szabályozások során magántelkekhez csatolt területek értékesítési díját, valamint az 1914. január 1. után létesített boltkapuzatok és felülvilágítók közterület-foglalási díját. Szabályozta az egyezmény a kisajátítás lehetséges módozatait, továbbá a Fővárosi Pénzalap számára telekkönyvezett telkek tulajdonjogát, jövedelmeit és megváltását a főváros javára. A megegyezés a főváros tulajdonába juttatott több, a főváros kiemelt pontján lévő telektömböt. E korszakban átfogó városrendezési akcióra nem került sor Budapesten. A nemzedék nagy alkotásának indult Madách út (Erzsébet sugárút) torzó maradt. Inkább az előző korszak gyors fejlődése által felvetett