Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

nemzeti kultúra és a modern demokrati­kus haladás célkitűzéseit. E politika meg­valósítása során Budapesten kirajzolódtak egy modern „jóléti városállam" körvona­lai. 2 A gondolatkör művelődéspolitikai vetü­letét is ő fejtette ki a „Népművelés" indí­tó, első számában. Ebben kétségbe vonja a kiegyezés után lezajlott „közgazdasági és társadalmi fellendülés" realitását, úgy véli, hiányzik még a háttér: a „népkultúra" ma­gas színvonala. Az „értelem, esztétikai ér­zék, erkölcsi erő, s hazafias és szociális ér­zés fejlesztéséivel szeretné az ifjabb és idősebb nemzedékekben az önművelés iránti igényt felkelteni. Hisz a „kultúra erejében", a XIX. század nagy liberális po­litikusainak hagyományát kívánja folytat­ni, de szerencsésebb - s talán kitartóbb ­az elődöknél. Ha egy városnyi glóbuszon is, lehetőséget teremt elképzeléseinek va­lóra váltásához. Néhány hónappal beiktatása után a tör­vényhatósági közgyűlés elé kerül a főváros pénzügyi helyzetének rendezése érdeké­ben született felterjesztés - államsegélyt igényelnek az ugrásszerűen emelkedő ki­adások fedezésére. 3 A kiegyezést követő évtizedekben Bu­dapest lakosságának száma rendkívül gyors ütemben gyarapodott, 280 ezerről a századfordulóra elérte a 733 ezer főt. A la­kossági urbanizációs igények követéséhez a városnak hiányoztak az erőforrásai, köl­csönöket kényszerült felvenni, s a vissza­í. Lengyel Géza: A nagyváros művészete. Budapest művészeti politikájáról (In: Népművelés, 1910.425.1., 454-455.1.) 2. Részletesebben Id. Marc van den Muyzenberg: A város, ahol élni érdemes (In: Honismeret, 1993/4. sz. 29-34.1.) fizetés egyre nagyobb terhet jelentett. Az iparosodás folyamata a szükségesnél las­súbb volt, s a bevételek messze elmaradtak a kiadásoktól. A városba áramló népesség jelentékeny hányadát a nincstelen, vidék­ről érkezett, képzetlen csoportok tették ki, melyek a város jövedelmeinek csak fo­gyasztói, s nem növelői voltak. „Tekintetbe kell venni, hogy mi volt főváro­sunk 35 év előtt és mi ma?Micsoda áldozatokat kívánt tőlünk ez a 35 év, hogy provincziális városból igazi fővárost és nagyvárost teremt­sünk. " 4 A felterjesztésből az is kitűnik, milyen hatalmas összegeket fordított Budapest e néhány évtizedben iskoláira, versenyt fu­tott a rohamosan növekvő gyereklétszám­mal, s a felvándorló népesség - éppen em­lített összetétele miatt - az oktatásban is folyamatos kihívást jelentett. Az iskolának nemcsak oktatási, de szocializációs funkci­ót is el kellett látnia, a teljesen eltérő élet­formából, szokásrendszerből és kulturális miliőből érkezett gyermekek nagy száma miatt. S e felelősséget és feladatot a város új vezetői a szülőkkel szemben is érezték. A közoktatási kiadások 1905-ben meg­haladták a főváros jövedelmének 20 száza­lékát. A városvezetés szerette volna az ok­tatás területén növelni az állami szerepvál­lalás mértékét, de a felterjesztésben kife­jezték kívánságukat, hogy az állami jöve­delmekből az addiginál nagyobb arányban­részesüljön a főváros, urbanizációs kötele­zettségeinek könnyítése érdekében. 3. Előterjesztés a főváros háztartásának rendezése érdekében a kormányhoz intézendő felterjesztés tárgyában (In: Fővárosi Közlöny, 1906. október 9. 73. sz. 1381.1.) 4. Előterjesztés... Id. a 3. jegyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom