Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)
nemzeti kultúra és a modern demokratikus haladás célkitűzéseit. E politika megvalósítása során Budapesten kirajzolódtak egy modern „jóléti városállam" körvonalai. 2 A gondolatkör művelődéspolitikai vetületét is ő fejtette ki a „Népművelés" indító, első számában. Ebben kétségbe vonja a kiegyezés után lezajlott „közgazdasági és társadalmi fellendülés" realitását, úgy véli, hiányzik még a háttér: a „népkultúra" magas színvonala. Az „értelem, esztétikai érzék, erkölcsi erő, s hazafias és szociális érzés fejlesztéséivel szeretné az ifjabb és idősebb nemzedékekben az önművelés iránti igényt felkelteni. Hisz a „kultúra erejében", a XIX. század nagy liberális politikusainak hagyományát kívánja folytatni, de szerencsésebb - s talán kitartóbb az elődöknél. Ha egy városnyi glóbuszon is, lehetőséget teremt elképzeléseinek valóra váltásához. Néhány hónappal beiktatása után a törvényhatósági közgyűlés elé kerül a főváros pénzügyi helyzetének rendezése érdekében született felterjesztés - államsegélyt igényelnek az ugrásszerűen emelkedő kiadások fedezésére. 3 A kiegyezést követő évtizedekben Budapest lakosságának száma rendkívül gyors ütemben gyarapodott, 280 ezerről a századfordulóra elérte a 733 ezer főt. A lakossági urbanizációs igények követéséhez a városnak hiányoztak az erőforrásai, kölcsönöket kényszerült felvenni, s a visszaí. Lengyel Géza: A nagyváros művészete. Budapest művészeti politikájáról (In: Népművelés, 1910.425.1., 454-455.1.) 2. Részletesebben Id. Marc van den Muyzenberg: A város, ahol élni érdemes (In: Honismeret, 1993/4. sz. 29-34.1.) fizetés egyre nagyobb terhet jelentett. Az iparosodás folyamata a szükségesnél lassúbb volt, s a bevételek messze elmaradtak a kiadásoktól. A városba áramló népesség jelentékeny hányadát a nincstelen, vidékről érkezett, képzetlen csoportok tették ki, melyek a város jövedelmeinek csak fogyasztói, s nem növelői voltak. „Tekintetbe kell venni, hogy mi volt fővárosunk 35 év előtt és mi ma?Micsoda áldozatokat kívánt tőlünk ez a 35 év, hogy provincziális városból igazi fővárost és nagyvárost teremtsünk. " 4 A felterjesztésből az is kitűnik, milyen hatalmas összegeket fordított Budapest e néhány évtizedben iskoláira, versenyt futott a rohamosan növekvő gyereklétszámmal, s a felvándorló népesség - éppen említett összetétele miatt - az oktatásban is folyamatos kihívást jelentett. Az iskolának nemcsak oktatási, de szocializációs funkciót is el kellett látnia, a teljesen eltérő életformából, szokásrendszerből és kulturális miliőből érkezett gyermekek nagy száma miatt. S e felelősséget és feladatot a város új vezetői a szülőkkel szemben is érezték. A közoktatási kiadások 1905-ben meghaladták a főváros jövedelmének 20 százalékát. A városvezetés szerette volna az oktatás területén növelni az állami szerepvállalás mértékét, de a felterjesztésben kifejezték kívánságukat, hogy az állami jövedelmekből az addiginál nagyobb aránybanrészesüljön a főváros, urbanizációs kötelezettségeinek könnyítése érdekében. 3. Előterjesztés a főváros háztartásának rendezése érdekében a kormányhoz intézendő felterjesztés tárgyában (In: Fővárosi Közlöny, 1906. október 9. 73. sz. 1381.1.) 4. Előterjesztés... Id. a 3. jegyzetet.