Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - DÉRY ATTILA A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948)

telbank korabeli vezetői - Fuchs Rudolf, báró Kochmeister Frigyes - is. Még az építész tagok is nagyvállalkozói érdekeknek voltak elkötelezve; Pucher József az Első Magyar Iparbank elnöke volt, Steindl Imre a Belvárosi Takarékpénztár Rt., Hauszmann Alajos a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, Kauser József a Magyar Aszfalt Rt., Steinhardt Antal a Fővárosi Kereskedelmi Hitelintézet igazgató tanácsában foglalt helyet. A fővárosban jelentős ingatlantulajdonnal bíró F.K.T., saját és nagyvállalkozói csoportja érdekeinek megfelelően, telekárfelhajtó politikát folytatott. A főváros vezetősége viszont - választóinak szűk köre ellenére - rászorult arra, hogy polgári-kispolgári érdekeket is képviseljen. A községi érdekek védelme a nagytőke korlátozását - jelen esetben a kisvállalkozóknak megfelelő alacsony telekárakat-, valamint a kormánybefolyástól mentes városi politikai élet programját jelentette. Ebből következett az F.K.T. megszüntetésének fővárosi igénye. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagjainak többsége az F.K.T. fenntartásában és közvetlen miniszterelnöki hatáskör alá rendelésében kormányszintű beavatkozás lehetőségét látta. Ez ügymeneti szempontból lehetséges volt, ám a városépítéssel foglalkozó döntések az F.K.T. és a főváros alkuiban születtek-amelyek során mindkét fél polarizálódott. Főváros és közmunkatanács közötti konfliktus forrása volt az F.K.T. műszaki színvonalának hanyatlása is. Az F.K.T. induló csapatából a vitathatatlan tekintélyű Reitter Ferenc 1874-ben elhunyt, Zofahl Gusztáv 1877-ben, Wohlfarth Henrik 1891-ben vált ki az F.K.T. kötelékéből. Országh Sándor már 1881-ben politikai karrierrel cserélte föl előadói tisztét. A belvárosi városrendezés nagy korszaka (18901910) idején aktívvá váló új, ütőképes városházi műszaki gárdával - Heuffel, Deve-cis, Warga László - és a Magyar Mérnök és Építész Egylet hátterével bíráló Palóczy Antallal szemben az F.K.T. nem tudott hasonló felkészültségű szakembert felléptet-ni. Az F.K.T. ekkori tevékenységére a fantáziátlan Bakos János mérnöki osztályve- zető működése nyomta rá bélyegét. A kor-szak jelentősebb közmunkatanácsi építke-zései pedig a közepes tehetségűnek is csak jóindulattal nevezhető Francsek Imre nevéhez fűződnek. Az 1873-1905 között alelnöklő báró Podmaniczky Frigyes érezte az F.K.T háttérbe szorulását, és a műszaki kérdések szigorú bürokratikus kezelésével igyekezett hivatala pozícióját megtartani. Bár Podmaniczky makulátlan jellemével azok közé az arisztokraták közé tartozott, akik a közösség előtt személyiségükkel hitelesítenek és meg is jelenítenek valamely közhasznú tevékenységet - felkészültség és gyakorlat híján alkalmatlan volt egy szokatlanul dinamikusan fejlődő nagyváros műszaki és városrendezési kérdéseinek felfogására, és e helyzetben egy városrendező hatóság vezetésére. A főváros és az F.K.T. viszonyát az 1870. évi X. tc.-et kiegészítő, ún. „Terjedékegyezmény" befolyásolta, amelynek értelmében az F.K.T. a magántelkekből közterületté vált terjedékek kártalanítását magára vállalja. Cserébe a főváros kisajátítási alapot alkotott, amelynek egyharmadát