Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói

térése után, 1847 elején már együtt dolgoz­tak a Széchenyi-házban lévő Steingassner­kávéház belsejének kialakításában. Visszatérve Feszi Frigyes e társadalmi csoportból verbuválódó megbízóihoz, még három nagyobb, illetve jelentősebb ház építtetőjéről szeretnénk megemlékezni. Náluk a kapcsolatteremtés olyan közvetle­nül nyomon követhető útját, mint az előző­eknél, egyelőre nem ismerjük vagy nem valószínűsíthetjük. Velük kapcsolatban csak az a nyilvánvaló tény állapítható meg, hogy az evangélikus kereskedő-iparos ré­teg tagjai voltak, s elsősorban az így adódó közvetítést tételezhetjük fel. De nem sza­bad elfeledkeznünk arról sem, ami végül is az eddig szereplőkre és a később szóba ke­rülők egy részére is érvényes, vagyis hogy e személyek egymással a kereskedelmi élet és a városigazgatás vezető grémiumai­nak tagjaiként is szoros érintkezésben áll­tak. Feszi Frigyes lakóházai közül a legfon­tosabbat, a mai napig álló háromemeletes V., Nádor utca 22. sz. épületet az evangé­likus és valószínűleg szepességi származá­sú, de budai születésű Oszvald testvérek építtették 1846-48-ban. Oszvald Antal (szül.: 1817) és Oszvald József (szül.: 1820) a „Brüder Oszvald" néven bejegyzett nürnbergiáru-nagykereskedő cég tulajdo­nosa volt. József 1850 körül - pesti cégtársi szerepét megtartva - Bécsben telepedett le, szerzett ingatlant, s lett ottani nagyke­reskedő. A pesti üzletet ezután Oszvald Antal vezette, ki többek között a kereske­delmi bíróság ülnöke, a Magyar Kereske­delmi Bank és a Pesti Lloyd Társulat el­nöke is volt, tehát a pesti kereskedelmi élet vezető és befolyásos szereplője. A Tolna megyei Gyönkről származó Balassovits Péter (szül.: 1802) cukrászmes­ter, az ottani evangélikus lelkész fia csak vallása, s nem felvidéki származása révén tartozik az eddig felsoroltak csoportjába. Az V., Váci utca 57. sz. alatti kétemeletes házát 1848-49-ben építtette. Az evangélikus kereskedelmi életből származó megbízók csoportjának legjelen­tősebb tagja a később (1876-ban) osztrák bárói rangra emelt, soproni születésű Kochmeister Frigyes ( 1816-1907) nagykeres­kedő, kinek ősei a XVII. században tele­pedtek meg a Felvidéken. 1842-ben Pes­ten drogista- és terményüzletet nyitott, majd ezután minden nagyobb kereskedel­mi vállalkozás részese volt. Részt vett a Pesti Lloyd Társulat, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde és a Magyar Hitelbank meg­alapításában és vezetésében Feszi és társai a pilismaróti Heckenast- és a ferihegyi Ju­renák-villa mellett harmadik jelentős villa­épületüket neki építették 1852-ben a bu­dai Svábhegyen. A favázas, svájci modorú lak a Budakeszi út 71. sz. alatt ma is áll. Szembetűnő, hogy Feszi Frigyesnek az arisztokráciával - Széchenyi mellett két ki­sebb kivételtől eltekintve - nem volt kap­csolata, s bár azonosítatlan kastélyvázlat akad rajzai közt, romantikus kastélyaink közül - mai ismerteink szerint - egy sem fűződik nevéhez, ellentétben Ybl munkás­ságával. Az is érdekes, hogy az arisztokrata Széchenyi nem közvetített a triumvirátus és mágnás barátai, ismerősei között - bár ennek oka lehet mintegy két és féléves együttműködésük 1848-ba torkolló rövid­sége -, viszont a polgári származású Zsivora György (1804-1883) révén jutottak az em­lített két másik arisztokrata megbízásához:

Next

/
Oldalképek
Tartalom