Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - PRAKFALVI ENDRE Az 1953-as városépítészeti vita

A vázolt nagyívű teoretikus megalapozás nem volt (nem lehetett) elégséges alap ahhoz, hogy olyan toronyházaink legyenek - „a technika és a művészet egységének példái" -, amelyek a deklarált igényeknek megfelelhettek volna. így nem demonstrálhatták, nem tölthették be a nekik szánt eszmei és praktikus funkciót: a „legkorszerűbb anyagokkal, szerkezetekkel és építési módszerekkel megvalósult művészeti alkotások (tudniillik a toronyházak - P. E.) cáfolatai a konstruktivizmusnak, amely lemondott arról, hogy a technikát a művészet szolgálatába állítsa, mely, ellenkezőleg, a technika rabjává tette a művészetet és ezzel megsemmisítette azt".

25 „... a feladat megoldásában fontos szerepet kell betöltenie a ragyogó szocialista jövő korlátlan lehetőségeire való állandó gondolásnak. " (Major Máté, 1953.)

26 Az ankétot követően a BUVÁTI „kidolgozta, illetve kiegészítette a szaktárcákkal már korábban egyeztetett általános rendezési tervet", melyet 1955. január 7-én tárgyalt meg a városrendezési állandó bizottság. Ezt követően ugyanez év február 11-én a Budapesti Pártbizottság és a Főváros Tanácsa együttes ülésen foglalkozott a „Budapest általános városrendezési tervéről" szóló előterjesztéssel. Az előadó Preisich Gábor a tanács Városrendezési és Építészeti Osztályának vezetője volt. Az „összefoglaló ismertetés" stílusa, miként a munka maga, kopárra fordult, nyoma sincs 25. Bonta id. mű 6 sk. 26. Ankét, 93. o. 27. Az iratanyag két részből áll. Preisich röviden áttekintette a tervezéstörténet láncszemeit, illetve kidolgozta a határozati javaslatot. Ezt láttamozta Barlos István, a VB elnökhelyettese is (február 7.) A másik rész az általános városrendezési terv már a korábbról ismert heroikus pátosznak. A hangvétel kiábrándultsága érthető, ám (úgy tűnik) csalódottan racionális, azonban jelzi is a csődhelyzet akkumulálódását. Kedvetlen irattá, aktává szürkült a „holnapra megforgatjuk..." (eltöröljük-átépítjük-felépítjük) hevülete. A terv célja — fogalmaz az irat -, hogy „biztosítsa a népgazdasági beruházásainknak a fővárosban egységes elgondolás szerinti, gazdaságos (lásd a tömegesen megjelenő „cs" lakásokat), a lakosság egyre növekvő anyagi és kulturális igényeit kielégítő épületek... elhelyezését illetve létesítését". Csak az egységes elgondolás lehet az alapja és biztosíthatja az ésszerűséget mind a lakásépítkezések, mind a közművek és úthálózat fejlesztésénél, mind az iparüzemek telepítésében. „Csak ilyen terv alapján akadályozhatok meg a város fejlődése szempontjából helytelen, a lakosság érdekeit zavaró beruházások... pl. a stadion tövébe épült iparüzem vagy a városból kivezető útvonalak elszűkítése stb." A műépítészed elvekre reflektáló városépítészeti kompozíció megfogalmazása is lecsupaszodott: a terv egységes építészeti kompozíciót alkosson, fejezze ki a szocializmustépítő Magyarország fővárosának jelentőségét, támaszkodjon a város szerkezeti és építészeti hagyományaira, jelölje ki és határozza meg a fő központját és az egyes alközpontokkal való kapcsolatát. Ez a kompozíciós terv is előirányoz néhány, a összefoglaló ismertetése. Stencil OMvH. M.ÉpM. Benkhard-hagyték. (Benkhard Ágost építész az Építészeti Tanács titkára volt). A meghívókat az MDP Budapesti Pártbizottsága postázta, a tárgyalás helyszíne a Köztársaság téri pártszékház (emeleti) tanácsterme volt.