Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTÉSZEK - KOMÁRIK DÉNES Feszl Frigyes és megbízói

megmaradt tervek, vázlatok alapján ismer­jük, így a Felső-Dunasoron építendő há­romemeletes saját házat (1846-47), az Ipar­tanoda épületét (1847), a szervita temp­lom-kolostor-plébánia együttes tervét (1847), melynek tulajdonképpeni megbí­zója Pest városa volt, csak bizottsági tag­ként a terv készíttetését intéző Széchenyi juttatta Fesziéknek. Ezen kívül a Széchenyi-sétatéren kioszkot építtetett velük, és egy zenepavilon vázlata is fenn­maradt (1847). Széchenyi István bizalmas köréhez tar­tozott a vasmegyei nemesi családból szár­mazó Bertha Sándor ( 1796-1877) ügyvéd, a reformkori mozgalmak agilis szervezője, aki Fáy Andrással részt vett a takarékpénz­tárak felállítását célzó törekvésekben, az első hazai takarékpénztárnak mindvégig választmányi tagja volt, és aki 1847-48-ban háromemeletes házat építtetett a Nemzeti Múzeummal szemben (V. Múzeum krt. 23.). Erről az épületről 1877-ben kelt vég­rendeletében a következőt írja: „Hadd ma­radjon egy ideig e ház azon a néven (ti. Ber­tha-ház), melyet gróf Széchenyi István kívánságára építettem 3 emeletesre, s mint ilyen első volt 20 évig a pesti Országúton, a boldogult gróf szerint egykor boulevard alakot öltendőn. 35 évig voltam (1825­1860) a boldogult gróffal benső ismeret­ségben... Legyen e ház emiékje amaz egy­kori jó viszonynak, mely közöttünk volt, s emlékeztesse a jövő kort, hogy a Múzeum körúti házak magassága és szépsége gróf Széchenyi fejében fordult meg legelő­ször..." 6 . Mindezek alapján szinte biztos­nak tekinthetjük, hogy építő és építtető kapcsolata Széchenyi ajánlása nyomán jött létre. Heckenast Gusztáv és felesége, Bajza Lenke Pest, 1861 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára Mayer György felvétele „... könyvkereskedő és könyvkiadó volt, a kassai német ajkú evangélikus gyülekezet... lelkészének ta...

Next

/
Oldalképek
Tartalom