Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - HEISZLER VILMOS Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867-1918)

ját pedig maga Schulek Frigyes így fogalmazta meg: „A bővítés és kiegészítés nem történhet másként, mint kultúrtörténetünk kezdőpontjának, István király korának programmatikus kifejezésével."

8 Schulek felfogásához állt közel a századelőn induló polihisztor Kós Károly, aki a preraffaeliták mintájára a középkori művészetben kereste az igazi művészet, így a népművészet forrását is, s le is szögezte: „konstruktív népművészetünk alapja a középkor művészete".

9 Konstruktív szemlélete teszi modernebbé Lechnernél, aki az ornamentikára koncentrált. A századelőre tehát a magyar építészetben is teret kapott a konstruktív szemlélet, a funkcióközpontúság. De míg Bécsben Otto Wagner és iskolája ezt a szemléletet a modernitás úttörőjeként érvényesítheti, Magyarországon a nemzeti problematika túlhajszolása, központba erőltetése nem engedi a tehetségeket sem az egész világ számára érvényes mondanivaló kibontásához (az egyetlen kivétel talán a korszakban indult, s igen hasonló problematikával birkózó zeneszerző, Bartók Béla). A császárváros, Bécs szélesebb horizontot tudott biztosítani a benne lakóknak, mint a vele versengeni kívánó, de mindvégig nemzeti fővárosként viselkedő Budapest. 8. Idézi i. m. 192. old. 9. Idézi i. m. 375. old.