Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - HEISZLER VILMOS Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867-1918)

középületek; a magánpaloták építtetői fő­leg az új arisztokráciából és az azzal erősen összefonódó nagypolgárságból kerültek ki. Szimbolikus funkcióval elsősorban a köz­épületek bírnak; létük, elhelyezésük, stí­lusuk sokat elárul építtetőjük mögöttes gondolataiból is. A lerombolt városfalak helyén először a neogótikus Votivkirche kapott helyet. Építését már 1856-ban elkezdhették, mert tulajdonképpen a régi városfalakon kívül fekszik. Elhelyezése egy balul sikerült merényletre utal, melyet a magyar Libényi János követett el 1853-ban a magyar for­radalmat leverő Ferenc József ellen. Mivel a merénylőt egy derék bécsi polgár, egy hentesmester fogta el, a merénylet meg­hiúsítása alkalmat adott a dinasztia és a bé­csi polgárság 1848 óta meglehetősen rossz viszonyának javítására. Ezt egyengette Ferenc József az ostromállapot feloldásá­val, s a gesztust Bécs elöljárósága a merény­let színhelye, a Schottenbastei közelében építendő fogadalmi templommal viszo­nozta. A választott stílus, a neogót, utalás volt arra a korszakra, melyet a középkori városi polgárság fénykorának tartottak, s a neogót kedvelt stílusa maradt mindazon építészeknek, akik építményükkel polgári értékeket kívántak kifejezni. Ezt a szem­léletet tükrözi a bécsi városháza, a Rathaus hatalmas tömbje, mely tömegével és neogótikájával a középkori kommunák ha­talmát idézi. Karl Weiss a Neue Freie Pressé­ben ki is mondta: a középkorban a szabad polgári városokban a gótika váltotta fel a püspöki székvárosok romantikáját, „... den 3. Neue Freie Presse 1869. november 10. Idézi Springer, E.: Die gothischen Stil muss man... den bürger­liehen nennen." A Bécs török ostromának 200. évfordu­lójára elkészült városháza azonban nem­csak stílusválasztásával fejezte ki a feltö­rekvő polgárság öntudatát: az épület 1883-as átadására vendégként meghívott Ferenc József csak az első nap jelent meg, a másnapi ünnepségtől már távolmaradt, akárcsak a kormány tagjai és a magas rangú katonák is. (A katonák nem tudták meg­emészteni, hogy elveszítették a városháza helyén volt gyakorlóteret, s csak 1909-ben, az asperni csata évfordulóján rendezett ün­nepségen áll helyre a jó viszony a város ve­zetése és a katonai vezetés között.) Jelen voltak viszont - mutatva a polgárság nem­zetközi összetartását - Berlin, Róma és Bu­dapest polgármesterei. Közel a városházához egy másik épület, a Reichsrat épülete szintén polgári értéket, az alkotmányosság értékét szimbolizálja. Építője, a dán származású Hansen zseniáli­san ráérzett az alkotmányosságnak a bécsi Hofburg szomszédságában kissé idegen jellegére, ezért a bécsi építészeti környe­zettől teljesen elütő, a klasszikus polgári erényekhez viszont igen közelálló, ugyan­akkor általános jellegű stílust választott: a neoklasszikát. Az épületet sem külső meg­jelenése, sem belső díszítésének program­ja nem köti az osztrák múlthoz: a belső de­koráció is antik témákat dolgoz fel, ezzel is illusztrálva az osztrák állampatriotizmus nehézségeit a nacionalizmus korában: ha bármely ausztriai népcsoport hősét falra vi­szik, a többiek tiltakoztak volna. így ma­Ringsírasse. Wien 1979.431. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom