Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben

csak a tó volt hasznosítható. Korábban gyógyvízforrást találtak a Nádor-szigeten, amelyen 300.000 forint költséggel artézi kutat létesítettek. Először a főváros tanácsa azt tervezte, hogy kádfürdőt építenek rá 20-25 káddal, de az épület, amely a terv bázisát képezte volna, 1880-ban leégett. Győzött Házmán Ferenc javaslata, aki már korábban is azt mondta, hogy erre a gyógyvízre egy nagy fürdőt kell építeni. „Még egyszer az artézi kút" (július 27.) (A Pesti Hírlap cikkeit a tanulmány végén közöljük.) Egyik ügy végére sem került pont 1880ban. A tó tisztítása 1896-ban oldódott meg úgy, hogy a millenniumi kiállítás előkészítése során a Rákos-patak vizét belevezették, így állandóan friss víz táplálta a tavat. A nagy fürdő, a Széchenyi pedig 1913-ban épült föl. Budapest szociális helyzetképe 1880-ban Budapest Főváros Tanácsa Fővárosi Bejelentési Hivatal felállítását határozta el, és ebből a célból népszámlálást rendelt el, amelynek eredménye a „Statisztikai Füzetek" 1880. július 8-i számában látott napvilágot. Eszerint Budapest lakossága a becsült 328.000 helyett 344.000 fő volt. A népesség 10 év alatt majdnem 60.000 fővel, azaz évenként átlag 2,1%-kal szaporodott. Az 1870-es népszámláláskor Pest az európai városok között a 23. helyen állt, az 1880-as Budapest megelőzte Rómát és Hamburgot, és a 21. helyre jutott. Közvetlenül előtte Manchester állt 360.000 lakossal. Budapest gyarapodása más magyar városokkal összevetve is szembetűnő volt, és a Pesti Hírlap szívesen közölt összehasonlító statisztikákat. A fővárosi önkormányzat a szociális kérdések iránt nyitott volt, a Pesti Hírlap pedig ezekre a témákra különösen ügyelt, és szorgalmasan ostorozta a fővárosi képviselőtestületet, ha ezeken a területeken hibát talált. „A tabáni bölcsőde érdekében" (december 3.) A főváros közigazgatási bizottsága amelyhez a szociális kérdések is tartoztak - havonta rendes ülést tartott. Tevékenységi köre nagyon széles volt, foglalkozott szorosan vett közigazgatási kérdéseken kívül Budapest köztisztasági állapotával, a közegészségüggyel, közkórházakkal, gyógyszertárakkal, a temetőkkel, börtönökkel, népkönyvtár felállításával és különböző szociális intézményekkel, mint árvaházak, bölcsődék, tébolyda, stb. Az egyes területeket szakreferensek felügyelték, akik a közigazgatási bizottság ülésén beszámoltak az általuk végzett munkáról. Az augusztus 10-i ülésen például kiderült, hogy július hónapban „két cholera-nostras eset fordult elő s a belügyminiszter értesítése mellett a hason esetek meggátlására az óvintézkedések megtétettek. A főkapitányság 1332 egyént tartóztatott le. A börtönökben július 4-ke óta scorbut betegedés nem fordult elő, a scorbut betegek 3 kivételével fölgyógyultak, a 3 közül kettő gyógyulóban van. Árvapénz 470 ezer forint van 3 1/2-5%-ra elhelyezve a fővárosi takarékpénztáraknál; e hóban a pénztárba befolyt 326.624 forint, s maradt 33.956 forint a kiadások fedezése után. Az egészségi viszonyok kedvezőtlenebbek voltak, mint