Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
METSZETEK - LENGYEL JÓZSEF Három hídépítő (részletek)
És ami a legfontosabb, Széchenyi látja, hogy Adam Clark többre is alkalmas, mint a „Vidra" kezelése. Barátom- írja Tasnernak-, keressen alkalmat Clarkkal beszélni, s hozná elő, mint saját gondolatát: „A híd építése ellen csak az a nagy akadály, hogy sokan gondolják, a jég elviszi, s így az építést lehetetlennek tartják. Ön ugyan nem Engeneer, de sokat látott. Vigyázzon télen át, tegye észrevételeit, és annak idején, mondja meg vélekedését." íme: ha úgy tetszik ettől az 1835. december 18-án írt levéltől számíthatjuk Adam Clark bekapcsolódását a hídépítés ügyébe. Széchenyi, kinek már az öreg Telford is értelmesen elmagyarázta, hogy a jég nem árthat a hídnak, még mindig aggodalmaskodik. Kerülő úton, a fiatal Clark véleményét akarja kitudni, akit esetleg - és persze, csak falun - még asztalához is meghívnak. De néhány hónap múlva, februárban, már mint eldöntött kérdést közli titkárával: „Clark nemsokára el fogja hagyni a »Vidrat«.Ugyan tett-e már fel valami attestatumot számára?" Szóval, attestatumot, bizonyítvány írnak Clarknak, mert jól dolgozott. Ez, ugyebár, nem túl sok? Annál is inkább, mert még most is nagyon kellene ez a Clark. „Ha Clark még - írja Széchenyi Tasnernak - Pest-Budán volna, kérdezze meg tőle, hogy a gőzmalmokban szárazon vagy nedvesen őrölnek-e. S a bennük őrölt liszt odább tétetik... Kell-e azt előbb megszilárdítani? Ezt talán Fowles és Pearson is tudja?" Hát igen, lehet hogy, más is tudja. Hisz Széchenyi százfelé is munkálkodik: gőzmalom, vasmű, hajók, Duna-szabályozás, országgyűlési viták, alkudozás a pesti városatyákkal, akik a hajóhídból eredő hasznukat féltik. Az se volna csoda, ha Clark rendes bizonyítványáról megfeledkezne - hogy nem feledkezett meg, bármily kevés is ez, száz szónál is többet nyom a latba, mikor Széchenyit dicsérni akarjuk. Azonban Adam Clark mégis elhagyja Magyarországot. Úgy látszik, újra Hunter & English gyárában dolgozik. Visszatérését Tierney Clark eszközli ki jóval később, 1839-ben. (...) Adam Clark megváltozott. A fiatalemberből férfi lett, aki ismeri saját értékét. Mikor Tierney Clark felkereste, alighanem másképp beszélt, mint mikor a „Vidra" volt gépészeként először küldték Magyarországba. - Csak önnek akarok felelősséggel tartozni - mondja keserű tapasztalataira emlékezve. - Helyes - felel Tierney ("lark. - És szerződésem a híd felépítéséig szól?