Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

fejezve a kor elittudacát- s persze a szűkre szabott lehetőségeket is. A századelő viszonyai között a beruházási program megvalósítása - az eljárások minden antidemokratikus tendenciája ellenére - óriási eredmény, imponáló teljesítmény s valóban mintaadónak számíthatott. Az épületek többsége - a bérházak és iskolák esetében is - a historizmus késő-eklektikus stílus vonulatához sorolható, de jelentős számú alkotás képvisel egyedi formát, különleges homlokzati és belsőépítészeti megoldásokat, s a korszak divatos szecessziós és „magyaros" stílusának is számos érdekes példáját találjuk közöttük. A korábban említett Kós Károly és Zrumeczky Dezső épületein és Lajta Béla felsőkereskedelmi iskoláján érezhető leginkább a sablonoktól mentes eredetiség szándéka, s talán ezért hat ma is frissnek, modernnek. A Kós Károly és Györgyi Dénes együttes terve alapján épült Városmajor utcai iskola sikeres példája e törekvésnek, s az épületegyüttesben talán legteljesebben érzékelhető a tradicionális népi építészet és a modern művészet stílusjegyeinek harmóniája. Az épületeket díszítő műalkotások bemutatására itt nincs terünk, de köztük több, művészettörténeti jelentőségű művet is találunk. Közülük Beck O. Fülöp reliefjeit, Márffy Ödön és Faragó Géza freskóit emelnénk ki, melyek változatosságuk, gazdag formaviláguk révén a magyar szecesszió élvonalát képviselik. S mindez elsősorban a szervező, kezdeményező polgármester, Bárczy István és munkatársainak érdeme, hiszen lehetővé tették, hogy a program megvalósuljon, s ha preferáltak is bizonyos stílusokat, nem emeltek gátat a sablonokat félresöprő művészi fantázia elé. Egységes hatású alkotásokat kívántak létrehozni, ami odáig terjedt, hogy az iskolák bútorait is bútortervező iparművészekkel rajzoltatták meg, s 32 ezeket meg is valósították. Thallóczy Lajos történész, Bárczy egyik legjobb barátja írja naplójában, hogy amikor egy osztrák kormánydelegációval 1911-ben látogatást tett a főváros új lakótelepein, a Népszállóban (melynek freskóit Undi Mariska készítette), s egy félig kész iskolában, az osztrákokat is meglepte az a széleskörű szociálpolitikai és kulturális tevékenység, melyet a főváros vezetői folytattak. Ő maga ugyancsak eltúlzottnak, felesleges luxusnak minősíti az iskola és a Népszálló felszerelését és eleganciáját.

33 A fővárosi „nagypolitika" változásai 1910 után. A polgármester és a közgyűlés S vajon hogyan értékelték a programot a fővárosi képviselők? 1910-ben londoni bankoktól 2 millió fontsterling névértékű kölcsönt vett fel a főváros, majd - miután az első évben ez az összeg elfogyott -, fran32. Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás- és 33. Thallóczy Lajos naplói I. kötet, Országos Széchényi Könyvtár iskola-építkezései Bp. 1913. (In: Magyar Építőművészet Kézirattára, Fol. Hung. 496. sz. 1911. febr. 26.79/619.1. 1913/dec. sz.)