Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
ÉPÍTÉSZEK - DOKUMENTUM (YBL MIKLÓS LEVELE) A Bazilika továbbépítése érdekében
A kőműves munkák kevesbednek, mihelyst az épület kiemelkedik, csak kőelhelyezési munkálatok fordulnak elő, tehát a főmunkás tényező a kőfaragó. Nagy előmunkálatokat kellene végezniök, hogy a kőművesek az év alatt folytonosan megakadás nélkül dolgozhassanak, de ehez szükségesek nagyobb összegek, hogy ezeket az előmunkálatokat lehessen keresztül vinni. így pl., hogy 1886ik évben semmi akadály és fentartás nélkül lehessen építeni, kellene a kőfaragóknak már f. évi november hónapjában megkezdeni az előmunkálatokat, ezeket az egész téli idény alatt folytatni, s csak így lehetne 1886 év márczius havában az építést megkezdeni illetőleg folytatni és egész november hónapig megszakítás nélkül munkálkodni. De sajnos a most rendelkezésre álló pénz készlettel a kőfaragók részéről semminemű előmunkálatok nem történhetnek, ennek a következménye az, hogy csak 1886 év július vagy augusztus havában foganatosítható az épület építésnek megkezdése illetőleg folytatása. Mennyi veszteség erőben és időben egy ily építkezésnél. Kegyeskedjen a tekintetes építési bizottság a mondottakat jól fontolóra venni és a tekintetes tanácsnak javaslatba hozni, hogy a tekintetes építési bizottságnak rendelkezésére bocsássa a szükséges összegeket, még pedig egy évi 160.000 frtnyi segély alakjában, hogy az épületet lehessen ily módon tovább vezetni a melynek következtében lehetséges volna sőt biztos az épületet 12 évnek leforgása után a fővárosi közönségnek rendelkezésére bocsátani. Hogy ez a felemelt segély szükséges, bizonyítja a templomnál a 12 évi építési tevékenység, sok lett teremtve, de semmi határozott színezetű és a mi teremtve lett nem lehetett úgy becsülni hogy részek nem mentek volna tönkre és ismét tönkre melyeket ujakkal nem kelletett volna pótolni. Ha az építésnek e régi módszere tovább folytattatik, akkor lészen egy folytonos alkotás és lerontás az eredmény pedig végül egy nagyszerű rom. Hogy dicsekedne a főváros közönsége jóslási tehetségével, melynek minden rétege már most is folytonos gúnnyal űzi az épületet már oly hosszú időn át folytatott építése daczára be nem fejezését emlegeti. Tehát kötelesség e viszonyok ellen harczolni és e műnek azt a faját a becslésnek a közönség ítéletében ismét megszerezni, a mely őt tulajdonkép illeti. XI/14. 85. Közreadja: Kemény Mária Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Ybl hagyaték XV. 331. 27/a