Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

építészpárost, akik a Lechner Ödön nyomán kialakult „magyaros" építészeti stílust magas színvonalon valósították meg alkotásaikban, s végezetül a geometrikus szecesszió legmodernebb formáit alkalmazó Vágó testvéreket. A választások eredményeként összeálló névsor híven tükrözi azt a szemléletet, melyet a főváros vezetői képviseltek. (S e kérdésben egyetértés nyilvánult meg a bizottsági tagok részéről is.) Úgy vélték, mintát kell adniok az építtetőknek, ezért inkább a bevett, elfogadott, általánosan elismert stílusokat és formákat szerették volna követni. A polgármesterben és munkatársaiban ugyanakkor az a törekvés is élt, hogy az újat, a legmodernebbet is népszerűsíteniük kell, ezért azok közül is válogattak. Itt említenénk Lajta Béla nevét, akinek alkotásai ekkortájt általános elismerést arattak, nem utolsósorban azért, mert épületein kiegészítő formákban vagy belső építészeti elrendezésükben - csaknem mindig helyet kaptak a népművészet díszítő elemei vagy motívumai, melyek e korszakban szinte kötelezővé váltak. A „magyaros" építészeti stílus a főváros vezetőire azért is gyakorolt nagy vonzóerőt, mert a hivatalos „közvélemény" s a bulvársajtó részéről sokszor hangoztatott vád volt Budapest „nemzetietlensége", „idegensége". Ez az érvrendszer nagyrészt a fővárosi polgárság zsidó származású részét tekintette célpontjának, de a város vezetőit - természetesen saját ízléspreferenciáikon keresztül - bizonyosan érintette. Talán ennek is köszönhető, hogy a későbbiek során - ugyancsak 20. Lovotta Gyula: Mit épített a főváros az elmúlt 25 év alatt? az elnöki ügyosztály kezdeményezésére megbízást kaptak az építési programban Kós Károly, Györgyi Dénes és Zrumeczky. Dezső, akik a „Fiatalok" néven ismert művészcsoport tagjaiként az erdélyi népi építőművészet alkotásait kísérelték meg városi környezetben újjáteremteni. Néhány épületet - bérházakat és iskolákat - a mérnöki hivatal építészei terveztek, ezek többsége a historizmus stílusvonulatába illeszkedik. Meg kell említenünk, hogy a névsorokban nem szereplő tervezők megbízására is sor került - többek között Baumgarten Sándor és Nagy Virgil kapott feladatot -, valószínűleg személyes kapcsolatok alapján. Több forrás is említi „azt a vezetőférfiút, boldogult Kabdebó Gyulát, ki nagy építési műveltségénél fogva meg tudta találni - néha az ismeretlenség homályából kiemelve is - a legjobb építőművészi, fiatal tehetségeket, akik az ő útmutatásai alapján dolgoztak s hozták létre 20 alkotásaikat. Az építészek névsorát és a tervezett költségvetést 1909. március 27-én hagyta jóvá a tanács, a program azonban belügyminiszteri ellenjegyzést igényelt. Ebben az esetben ez nem puszta formalitás volt, a programban bizonyos változást eredményezett: sor került azon bérházak számának csökkentésére, melyeket a magántőke bevonásával javasolt felépíteni. Az építészek azonban már a felterjesztés előtt megkapták megbízásaikat a vázlatos tervek elkészítésére. Azelső- 1909őszén induló-ciklus költségvetése 22,2 millió korona volt. Ebből 10 (In: Független Budapest 1929. december 25.10.1.)